Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A hazai ellenállás és a kisebbségek
ból, másodsorban a fölkelés célja és értelme a nemzeti állam kikényszerítése volt a szlovák szuverenitás bizonyításának hátterével. (Ha nem lett volna remény a magyar kisebbség felszámolására, akkor a fölkelésnek kevés katonai értelme lett volna, mert a régi határokat a szövetségesek már biztosították.) A fölkelés módja és időpontja a szovjet hadvezetés terveinek sem kedvezett. 5 1 A Szlovák Nemzeti Tanács politikai összetétele a két pártra, a kommunistára és a demokratára szorítkozott, bekapcsolva a pártonkívüli Golián tábornokot. A demokrata párt hatalmi súlya másodrendű volt, így értékeli ki J. Šverma 1944 októberében Moszkvába küldött levelében: „A demokratáknak (Šrobár, Ursíny, Zatko) pártjuk még nincs. Van valami Központi Bizottságuk, kiadják a „Čas"1. De pozícióik vannak a bürokráciában, és egyelőre kezükben van a földmüvesszövetség (Ursíny). Ma egységesen velünk tartanak, meghátrálnak előttünk, félnek tőlünk." 5 2 Október elején még bizonyos tanácstalanság uralkodott abban a kérdésben, hogy a nemzeti forradalom magyar vonatkozásaiból mit sikerül majd megvalósítani. Marad-e magyar a köztársaságban, ha igen, mi lesz velük? Ilyen értelmű a demokrata párt október elejéről származó programja: „Nemzeti kisebbségek, amennyiben nem lehet őket majd a köztársaságból magyarországi véreinkért nagyarányú lakosságcsere keretében kitelepíteni, olyan jogokat kapnak, amilyeneket az új nemzetközi rend biztosít nekik, és amilyen joguk lesz a szlovákoknak a kisebbségek anyaországaiban." 5 3 A pártprogram korai volt, megelőzte a Moszkvából érkező J. Šverma október 3-i tájékoztatását, mely már illuzórikussá tett mindennemű jogokra vonatkozó elképzelést. (Egyes szerzők a demokrata párt programjával is szeretik bizonygatni a demokratikus internacionalista légkört, pedig a programnak csak periferikus jelentősége volt, szerzői abban a hitben éltek, hogy a háború befejezése után valamiféle nemzetközi szerződés fogja bitosítani a nemzeti kisebbségek jogait.) A hatalmi realitást Gottwald utasítása jelentette, amit Šverma tolmácsolt: „Ami a németek és a ma112
