Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Megalakult a Csehszlovákiai Magyar dolgozók Kultúregyesülete (Az Új Szó 1949. március 12-i tudósítása az alakuló közgyűlésről)

Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 1949. március 5-én tartotta meg a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete alakuló közgyűlését, mely közkívánatra táviratban üdvözölte Klement Gottwald köztársasági elnököt. Ez a szombat, melyet csupán tíz nap választott el az 1848-as szabadságharc évfordulójától, nevezetes nap az itteni magyar dolgozók életében. A háború pusztító vihara után az 1948. évi sorsdöntő februári eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók is egyenjogú állampolgárai lehessenek hazájuknak. Minden magyar dolgozónak emlékezetébe kell vésnie, hogy a februári események áldott vetése hozta meg számára ezt az értékes termést. A nagy bizalmat, melyet a cseh és szlovák nép tanúsított irántunk, csak hűséges, kitartó munkával pecsételhetjük meg, hogy tartós és örök érvényű legyen a nemzeteink közötti barátság. Ez a barátság már a szövetség jellegével bír, és ennek az értékes szövetségnek és egyetértésnek mindenekelőtt a munka, az őszinte együttműködés az ötéves terv sikeres végrehajtásában lehet egyedüli záloga. Csak e szövetségen belül küszöbölhetó'k majd ki az összes félreértések. Az alakuló közgyűlés küldöttei, a Szabó és Barczi Jánosok, a Víg Sándorok és Megyeri Lajosok, a kommunista pártnak e régi, megbízható hívei, egyszerű, őszinte magatartásukkal arról tanúskodtak, hogy pontosan megértették, miről van szó. Szerény, derűs és ünnepi arccal ültek a kormánypalota nagytermében, ünnepi ruhába öltözve, becsületes gondolatokkal és érzésekkel a szívükben. A küldöttek általában egyszerű munkásemberek, kérges kezükön ott volt a kapa, az eke, a traktor és a föld nyoma. Látni lehetett, hogy nemrég tették le e szerszámokat, a munka nélkülözhetetlen eszközeit, és hogy nehezen váltak meg tőlük, mert a munka az egyedüli tőkéjük, az igazi elemük. És eljöttek, összegyűltek az ország minden részéből, elhozták kérges kezüket, nyílt, becsületes szándékaikat, hogy meghallgassák a kormánypalota nagytermében a szónokokat, akik megadják az alakuló közgyűlés és megújult életük rendjének további programját. És a szónokok, megrendülve az őszinte, becsületes arcok láttán, megható és nemes igyekezettel tisztázták a még meglevő kényes kérdéseket a cseh, szlovák és magyar dolgozók között. A szónokok főleg a jövőről beszéltek, az egyetértésről, az együttműködésről, a dolgozók közös céljáról, a munkáról, az ötéves terv mérhetetlen jelentőségéről, amely szétszakíthatatlan erővel forrasztja össze Csehszlovákia minden dolgozóját. Az alakuló közgyűlést Kugler János földműves nyitotta meg. Beszéde bevezető részében üdvözölte az alakuló közgyűlést, valamint az állam- és közélet jelenlevő képviselőit: Ševčik kormányelnök-helyettest, Pavlik egyetemi tanárt, tájékoztatási 15