Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Gőgh László: A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig

< : A konferencia küldötteinek egy csoportja kell járni azt a göröngyös utat, amely ezer akadályt, buktatót teremt a közös út eléréséhez. Minden nehézség ellenére ezt a göröngyös utat végigjárjuk, felszántjuk a barázdákat, amelyek elválasztanak bennünket, és itt vár még nagy munka és feladat a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének minden tagjára." A közéletbe, az ország vérkeringésébe való fokozottabb bekapcsolódás szükségessé tette az állami szervekkel és a társadalmi tömegszervezetekkel való szorosabb együttműködés megteremtését. Ezáltal a CSEMADOK munkája még sokrétűbbé vált. A CSEMADOK eredményesen kapcsolódott be az országszerte folyó város- és falufejlesztési, -szépítési versenybe. Dicséretet érdemlően ide kívánkozik a CSEMADOK izsai, békéi, gerencséri,nagycsalomijai, sárosfai, restei, tornaújfalusi, komáróci, szádelői, kenyheci, lédeci, bodoki, bábindoli, nyárasdi stb. helyi szervezeteinek neve, amelyek egyenként több ezer óra önkéntes társadalmi munkát végeztek, hozzájárulva művelődési házak építéséhez, parkok és községi utak létesítéséhez. Csaknem ezer CSEMADOK-tag vett részt önkéntesen a Nyitra és Zsitva folyók szabályozási munkálataiban. A szervezeti életre és általában a CSEMADOK munkájára jelentős mértékben kihatott, hogy fokozatosan elkezdték tevékenységüket a kerületi és járási titkárságok, valamint a választott szervek. A helyi szervezetek száma 473-ra szaporodott, a taglétszám pedig 45 543-ra nőtt. A CSEMADOK tevékenységében a szervezeti élet fenntartása mellett fokozott mértékben előtérbe került a nemzeti bizottságokkal, művelődési otthonokkal, egységes földművesszövetkezetekkel való együttműködés megteremtése, az egységes népművelési munka fejlesztése. Különféle érdeklődésű szakkörök, tanfolyamok szervezése, illetve megindítása, amelyek lényegében az efsz-ekben tömörült parasztság szakmai nevelésének elősegítését szolgálták. A határozatok végrehajtása eredményes volt, mindjárt az induláskor 50 mezőgazdasági szakkör alakult; az akkor legeredményesebben működők közül a baracskai, pogrányi, barkai, madari és szódói helyi szervezetek nevét említhetjük. A folyamatos fejlődés, a munkában szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy 93