Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

A tizedik évfordulón pártunk nevében Vasiľ Biľak elvtársnak, a CSKP KB tagjának felszólalása a VII. országos közgyűlésen

csak vissza, milyen árulást követett el az orosz burzsoázia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, emlékezzünk vissza a cseh és a szlovák burzsoázia 1918. évi állásfoglalására, majd a borzalmas müncheni árulásra és az 1945-öt követő esztendőkben játszott szerepére. Vajon beszélhetünk-e a francia burzsoázia hazafiasságáról, amikor a nyereség növelése érdekében árulást követ el, támogatja Dullest, Adenauert, Speidelt és más fasisztákat, hogy legális módon hatalmukba kerítsék Franciaországot, amelyet a francia nép a fasizmus ellen folytatott nehéz harcokban szabadított fel? Pártunk és kormányunk nem szavakban, hanem a gyakorlatban következetesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Ennek köszönhetjük, hogy a Csehszlovák Köztársaság minden dolgozó igazi hazája. Nálunk az az elv érvényesül, hogy a nemzetiségi kérdés proletár internacionalista megoldása mindig szem előtt tartja a dolgozó nép érdekeit és általában a proletárforradalom érdekeit. Ezért ezt a kérdést nem lehet elszigetelten felvetni, hanem csupán a politikai hatalom átvételével, a szocializmus építésének irányzatával kapcsolatban. A nemzetiségi kérdést nem lehet megoldani anélkül, hogy a munkásosztály ne vívná ki a politikai hatalmat. Ezért a Csehszlovák Köztársaságban a nemzetiségi kérdés igazi, marxista megoldásához csak 1948 után lehetett következetesen hozzáfogni, amikor végérvényesen eldőlt, hogy ki lesz az osztályerők összecsapásának győztese, amikor a munkásosztály politikai hatalma végérvényesen megszilárdult. Dolgozó népünk, a szlovák, cseh, magyar, ukrán és más nemzetiségű dolgozók érdekeit csak a burzsoázia, csak az imperialisták veszélyeztetik, és ezért ellenük közös erővel harcolnunk kell. Ma nem kell küzdenünk a jogokért, a szabadságért, a munkáért, mert mindez megvan. Nem kell harcolnunk a kulturális vagy más ^Utönómiáért, mert mi többel rendelkezünk, kezünkben van a politikai hatalom, és így minden a miénk. Államhatalmunk alapját a nemzeti bizottságok képezik. A nemzeti bizottságok gyakorolják a hatalmat a községekben, a járásokban és a kerületekben. Minden egyes nemzeti bizottságnak a cseh, a szlovák, a magyar és az ukrán községekben egyaránt egyforma jogai és kötelességei vannak. A szlovák községekben vagy járásokban ez szlovák, a magyar lakosú községekben vagy járásokban magyar kormányzatot jelent. Pártunk vezető szerepe a pártszervezetek útján érvényesül. A pártszervek és szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok döntenek a gazdasági, kulturális és politikai élet minden kérdésében. Közösen egy ügy szolgálatában állnak. Feladatuk a szocializmus hazánkban való felépítése, népünk erkölcsi-politikai egységének szilárdítása, a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal való barátságunk erősítése útján. Az önök kultúregyesülete tízéves fennállása során jelentős kulturális, tömegnevelő munkát végzett hazánk magyar lakossága körében. Senki sem kételkedik abban, hogy ilyen irányú tevékenységét tovább fejleszti és segítséget nyújt a nagy feladatok teljesítésében. A CSEMADOK segítséget nyújtott a párt irányvonalának megvalósításában, közelebb hozta a kultúrát a néphez azokon a területeken, ahol a magyar nemzetiségű dolgozók élnek. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1959. január 16-i határozata a szlovákiai magyar dolgozók életének egyes politikai kérdéseiről hangsúlyozta, hogy e politikának, a párt állandó politikai munkásságának, a CSEMADOK-csoportok és más társadalmi szervezetek tevékenységének köszönhetjük, hogy a csehszloyákiai magyar dolgozók tudatában megszilárdult a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolata. Engedjék meg, elvtársak, hogy még egy kérdéssel foglalkozzam, amelyet a CSEMADOK-nak és minden kulturális, népművelési intézménynek egyik legfontosabb 87