Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974
Balázs Béla: A 25 éves CSEMADOK
A 25 éves CSEMADOK Balázs Béla Kulturális életünk fáklyavivője, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 1949. március 5-én tartotta alakuló közgyűlését Bratislavában, a Csehszlovák Rádió hangversenytermében. Az eseményre az alapító tagok egyike így emlékezett: „...összejöttek az > új arcú magyaroké, hogy életre hívják a CSEMADÖK-ot. Nem úgy öltötték magukra ezt az új arcukat, mint ahogy az ünnepi viselőt szokás jelentős alkalomra, hogy utána megint levessék. Régóta viselt és megviselt arcukat őrizték meg makacsul olyannak, amilyennek megmintázta a két háború közötti kisebbségi sorsban, majd a tornyosuló fasiszta viharfelhők láttán mind harsányabban zengő emberségidéző szózat, a >vox humana <. Az alárendelt kisebbségben is humánus küldetést vállaló, új keletű magyar etnikum erkölcsi tőkéjét helyezte zálogba, útravalóul a CSEMADOK-nak az új életbe a régi > újarcú magyaroké élcsapata. Az újszülöttnek nincs múltja. Mégis úgy éreztem — és ma még inkább érzem —, hogy akkor, ott, már gazdag múlttal, mintegy idősebben a saját keresztlevelénél jött világra a CSEMADOK, hogy első lépésével újra csatasorba álljon a Február utáni megújhodás, az emberségesebb demokrácia szolgálatában." (Fellegi István: Hittel, optimizmussal dolgoztunk... Új Szó, 1969. III. 5.) A CSEMADOK alapítói, a veterán kommunisták, a csehszlovák munkásmozgalom ismert képviselői a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét attól a meggyőződéstől vezettetve indították útjára, hogy a nemzeti és nemzetiségi kultúra ápolása a szocializmus építése során nemcsak fontos és lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Hitték és hirdették, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség sem lehet csupán függvény, nem lehet csupán a nemzeti kultúrák importálója, hanem mint minden tekintetben erőteljesen fejlődő anyagi, szellemi és nyelvi közösségnek, mint önálló etnikai egységnek — a lenini nemzetiségi politika szellemében — sajátos színű, a nemzetek értékeit is gazdagító kultúrát teremtve kell élnie és dolgoznia. Az alapító tagok közül számosan még ma is dolgoznak, és úgy emlékeznek a megalakulás napjára, hogy ezzel az időponttal kezdődött meg a csehszlovákiai magyarok intézményesen szervezett és központilag irányított kulturális élete, a magyar dolgozók körében végzett szocialista népművelés. Sokaknak közben másfelé vezetett az útjuk. Ám akár a még aktív, akár a már más területen dolgozókat faggatjuk, a CSEMADOK-hoz fűződő emlékéről mindenki szívesen beszél. A kezdés éveit mindenki hőskornak, a negyedszázadot a dolgozó nép politikai és kulturális nevelése érdekében végzett munka- és sikersorozatnak tekinti. És mindezt nem az elfogultság, nem valamilyen lokálpatriotizmus sugallja, mondatja. A végzett munka, a konkrét tények 66
