Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Miklósi Péter: A komáromi Jókai-napok

A komárnói (komáromi) színjátszók Szabó Magda Leleplezés című vígjátékával arattak nagy sikert, 1973 Nos, válaszképpen csupán a legkézenfekvőbb és leggyakrabban szóba kerülő tapasztalatok közül sorolok föl néhányat: — a Jókai-napok célja, hogy az ifjúság s az irodalmat kedvelő felnőttek egyre nagyobb tömegét aktivizálja a vers- és prózamondásra; — a haladó szellemű irodalmi művek és a kortárs irodalom bemutatásának egyre népszerűbb fóruma; — a komáromi seregszemle szovjet, cseh, szlovák, magyarországi és hazai magyar írók műveinek művészi tolmácsolásával mélyíti a proletár internacionalizmus és a hazafiság gondolatát; — ápolja az anyanyelv tisztaságát, hiszen a szavalás és a színjátszás a nyelv művelésének, csiszolásának egyik leghatékonyabb eszköze; — mozgósítja, élénk tevékenységre ösztönzi színjátszó csoportjainkat és irodalmi színpadjainkat, hiszen a komáromi fesztivál élcsoportjainknak és a járási seregszemlék legjobbjainak találkozója; — csoportjaink rendezőinek és vezetőinek hatékony iskolázási fóruma; — a csoportok fejlődésének közvetlen segítője, miszerint lehetőséget biztosít számukra, hogy felismerjék saját munkájuk hiányosságait, s meghatározzák a további tevékenység során követendő utat; — a Jókai-napok az egy esztendő alatt végzett munka, illetve az egész mozgalom művészi fejlődésének, előrelépésének objektív fokmérője. 1973-ban már a jubileumi, tizedik Jókai-napokat rendeztük meg! Aki legalább futólag végigpillant az eddigi seregszemlék gazdag műsorán, valóban derekas munkáról bizonyosodhat meg, és lelkes műkedvelők nevének egész sorával találkozik. Riedl Sándoi, Kozma Zoltán, Kulcsár Tibor, Drobka Géza, Vass Ottó, a Szobi házaspár, Boleman Iván, Horváth József, Nagy László, Lőrincz János, 249