Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Viczay Pál: Énekkari mozgalom

Énekkari mozgalom Viczay Pál Kulturális életünkben igen nagy szerepet játszik a zene. Alig akad ember, aki ne kedvelné a könnyű vagy a komoly zenét. A zene végigkíséri az embert egész életén. A zenekedvelők széles tömegét két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak azok, akik megelégszenek a zene hallgatásával, a másodikba, akiket nem elégít ki a zenének csupán a hallgatása, ezért maguk is énekelnek vagy muzsikálnak. A zene befogadásának ez a módja a legkiválóbb, és semmivel sem helyettesíthető. Kodály Zoltán erről így vélekedik: „Mi a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. Mi ennek a legjárhatóbb útja? A karéneklés." Igen, a karéneklés a legtermészetesebb útja annak, hogy széles tömegbázisra helyezzük a zenei műveltség alapjait. Még indokoltabb az a mi esetünkben, mivel népzenénk — zenei anyanyelvünk — jó háromnegyede a vokális (énekes) zenén alapszik. A hazai magyar énekkari mozgalom több mint százéves múltra tekinthet vissza. Vidékünkön az első magyar énekkar 1860-ban, Losoncon alakult. Az énekkar első bemutatkozása 1860. március 6-án volt. A komáromi Dalkör 1861-ben kezdte el működését. A rozsnyói Dalárda 1864-ben jött létre, amikor az alakulandó Dalárda javára „táncvigalmat" tartottak. A „táncvigalom" kezdetén a Dalárda három művet adott elő, és ezzel megkezdte felbecsülhetetlen kulturális munkáját, mely a mai napig tart. A rozsnyói énekkar első dalosai munkások, iparosok, a váios polgárai voltak. A Dalárda megalakulásának évében Európa több országában már összefogott a munkásosztály, a forradalmi hullámok eljutottak hozzánk is. Ezért valószínűleg nem véletlen, hogy a rozsnyói Dalárda megalakulása egybeesik az I. Internacionálé létrejöttével, mely alapvető feladatként tűzte ki a proletariátus harcát a kizsákmányolás teljes megszüntetéséért és az elnyomott nép kulturális felemelkedéséért. 1860-ban alakult meg Pozsonyban a Typographenbund, melyet a nyomdászok érdekvédelmi szervnek szántak. A szervezet dalárdájának német és magyar tagjai voltak. (Az első szlovák szervezett munkásénekkar 1873-ban alakult Budapesten, az ott dolgozó kőművesekből.) A XX. század kezdetén kialakult politikai válság részben megbénította további énekkarok alakulását és fejlődését. Az első világháború befejezése után több magyar énekkar alakult a Csehszlovák Köztársaságban. 1921-ben kezdte el működését a komáromi Egyetértés munkásdalárda, mely nagyon fontos szerepet játszott a helyi munkásmozgalom kulturális tévékenységében. Különböző munkás- és forradalmi dalok éneklésével az ígéretesen kibontakozó kommunista mozgalom érdekeit szolgálta. Az Egyetértés szoros baráti kapcsolatban állt több szlovák énekkarral. A nyitrai Dalárda és az újvári Érsekújvár énekkar hasonló kultúrpolitikai missziót végzett. Nagyon értékes munkát folytatott 212