Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Lőrincz Gyula: A huszonötödik évforduló margójára

nak az utóbbi években elért jó eredményei is azt igazolják, hogy a csehszlovákiai magyar paraszt jó hazafinak bizonyult, és nem maradt le szlovák, cseh vagy más nemzetiségű hazánkfiától. Az ipari termelésben dolgozók szintén becsülettel megállták helyüket. Ez jogos büszkeséggel tölt el bennünket, viszont hiányát érezzük a normális arány megközelítésének (legalább megközelítésének) a magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók számánál. Korunk a tudomány és a technikai fejlődés forradalmának kora. A tanult emberek, a főiskolai végzettséggel rendelkezők alacsony száma nagy veszedelmet rejt magában. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak főiskolai, de középiskolai fokon is még kevés a műszaki képzettséggel rendelkező, műszaki pályára lépő, és egyre nélkülözhetetlenebb szakképzettségű dolgozónk. Persze, az elért eredmények nem kizárólagosan a CSEMADOK eredményei, a feladatok nem csak a CSEMADOK feladatai, a CSEMADOK csak egyik részese mindennek. Nem is volt szándékom most mindazt felsorolni, ami a CSEMADOK feladata, hiszen közismert, hogy megalakulása óta szervezetünk elfogadta és elfogadja a párt irányító szerepét. A pártkongresszusok, a párt Központi Bizottságának határozatai mindenkor megszabták a feladatokat, melyeket igyekeztünk saját munkaterületünkön érvényesíteni, teljesíteni. Tudjuk, hogy a CSEMADOK kulturális szervezet, de céljai között szerepel a szocialista ember formálása is, és ez azt jelenti, hogy törődnie kell a maga területén az említett jelenségekkel is. Úgy, ahogy az alakuló közgyűlésünkről Gottwald elvtársnak küldött táviratunkban ígértük: „Kultúregyesületünk életrehívása olyan történelmi fordulópont életünkben, mely elsősorban minket kötelez. Kötelez arra, hogy átformáljuk nemcsak kulturális életünket, hanem minden életmegnyilvánulásunkat az életadó népi demokrácia szellemében, abban a szellemben, mely győztes vajúdással megszülte Februárt, és nekünk is új életet adott." Nem mehetünk el tehát közömbösen a társadalom szükséglete, igényei mellett. Különösen, ha módunkban áll segíteni neveléssel, példaadással, meggyőzéssel. A népművelés nem merülhet ki kulturális életünk megismerésében, ápolásában, továbbfejlesztésében; kell, hogy társadalmi életünk minden problémáját felölelje. Befejezésül szeretném aláhúzni, hogy huszonöt éves munkánk eredményes volt, sok hasznos, tanulságos tapasztalatot szereztünk, nem elvetni, hanem sok folytatnivalót, sok jó formát találtunk a CSEMADOK mindennapi munkájához. A jó formát jó tartalommal is sikerült többnyire megtöltenünk, ezekre jólesik visszaemlékezni, de azért a huszonöt éves jubileum sem jogosít fel arra, hogy e kellemes visszaemlékezéseknél megrekedjünk, sokáig vesztegeljünk. Előre kell néznünk új feladatok, új célkitűzések megvalósítása felé. Újabb formák keresésével, bevezetésével még gazdagabb tartalommal feltöltve a CSEMADOK hasznos tevékenységét. Negyedszázados szervezetünk minden tagjának, mindazoknak, akik nemzeti és szocialista kultúránk felvirágoztatásán, a szocialista ember formálásán fáradoztak, őszinte szívből mondok köszönetet, és kívánom, hogy a jövőben is jó erőben, egészségben, sikeresen folytassák ezt a nemes munkát. 14