Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Quittner János: Népitánc-mozgalom

Népitánc-mozgalom Quittner János i A CSEMADOK helyi szervezeteinek megalakulása idején, az 1950-es évek elején, amikor már Szlovákiában és Magyarországon a népitánc-mozgalom teljes egészében kibontakozott, nálunk a magyar vidékeken még csak itt-ott volt, főleg a középiskolásokból alakult, de rendszeres munkát még alig végző csoport. Ezeket többnyire a Magyarországon tanult, s onnan hazakerült diákok vezették. A táncmozgalom fejlődése nálunk tehát csak az 1951—1952-es évek után indult meg, attól az időtől kezdve, amikor a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége leküzdötte a kezdeti nehézségeket, s a szervezeti és politikai kérdések mellett már volt ereje foglalkozni kulturális kérdésekkel — így a népművészettel is. Megalakult néhány CSEMADOK-tánccsoport, és dolgozni kezdett, noha egyelőre még csak alkalomszerűen (például egy-egy csoport Rimaszombatban Pásztor Mária és Dobránszky János vezetésével, Tornaiján Egenhofer Ferencné vezetésével, Fülekpüspökin Sárai Sarolta vezetésével, Füzesgyarmaton, Kassán Hemerka Olga vezetésével, Martoson Zsitnyan István vezetésével és a komáromi gimnázium tánccsoportja Tomaschek Mária vezetésével). Ezeknek és a további csoportoknak a műsora értéket képviselt. De ezzel egyidőben alakultak más csoportok is, amelyekről ezt nem mondhatjuk el. Mit adtak elő ezek az ún. tánccsoportok ezekben az években ? Azokat a táncokat, amelyeket a csoport vezetője az 1930—40-es években a tanítóképzőben tanult vagy ellesett, tehát nem eredeti, csak magyaros táncokat vagy ezeknek egyszerűbb formáit. A csoportok viselete szintén egyöntetűen műmagyar ruha, a dallam a „Ritka búza, ritka árpa", s a legények helyett is bajuszt ragasztva, árvalányhajas kalap alá tűzött hajjal lányok táncoltak. Térformáról, tartalomról, csiszoltságról és színvonalról abban az időben még nem lehetett beszélni. A csoportok munkája művészi szempontból teljesen irányítatlan, tervszerűtlen volt, tagjaik alkalomszerűen jöttek össze egy-egy fellépés előtt 2—3 próbára, és a fellépés után a csoport ideiglenesen feloszlott. 1952-ben a CSEMADOK III. országos konferenciája alkalmából rendezett népművészeti bemutatón Bratislavában a Nová Scéna színpadán szerepeltek legjobb tánccsoportjaink. Ennek hatása kétirányú volt. Meggyorsította a tánccsoportok szervezését, s igen jelentős pozitív hatással volt a népművészeti együttesek, csoportok helyes műsorpolitikájának kialakítására. A CSEMADOK-tánccsoportok, -együttesek munkájának első szakasza lényegében 1951-től 1958-ig tartott. Akadtak csoportok, amelyek á felszabadulás előtt megjelent régi táncleírásokhoz nyúltak, de ez nem számottevő, nagyobb része 150