Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Bodnár Béla: Könyvek, könyvkiadás

könyvkiadás több tekintetben ésszerűtlennek bizonyult: gyakran ugyanazt a könyvet lefordították és kiadták Budapesten is, Bratislavában is. A csehszlovák — magyar közös könyvkiadási egyezmény azzal a céllal született, hogy megszüntesse a kettősséget, koordinálja és tervszerűvé tegye a két felet egyaránt érintő kiadáspolitikát, ugyanakkor okosabb munkamegosztást teremtsen; igényesebben készített könyvek kerülhessenek az olvasókhoz. Az egyezmény ma is előnyösen befolyásolja a könyvek kivitelét és behozatalát. Ha az olvasók érdeklődését mindenben még nem is elégítik ki, a közösen kiadott könyvek között nagy a választék. Jó jel az is, hogy ma már a csehszlovákiai magyar szerzők művei többnyire forgalomba kerülnek a magyarországi könyvpiacon is. A Magyar Könyvtár szerepét 1953-ban átvette a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó. A Csehszlovákiai Magy ar Dolgozók Kultúregyesülete mellett működött kiadó később (1956) beolvadt a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóba, ennek magyar szerkesztőségeként 1969-ben újra önállósult. Azóta Madách Könyv-és Lapkiadó n. v. néven jelenteti meg mind a csehszlovákiai magyar szerzők műveit, mind a magyarra fordított szlovák és cseh műveket. Fejlődését az bizonyítja legjobban, hogy míg az ötvenes években átlag csupán nyolc-tíz, a hatvanas évek elején és derekán tizenkét-tizennégy eredeti magyar nyelvű művet jelentetett meg évente, addig az 1967—70 közötti időszak évi termése átlag tizenhatra, 1971—72—73-ban pedig már tizennyolc-húszra emelkedett. Érdemes megemlíteni, hogy az 1948-as Februári Győzelem óta eltelt negyedszázad alatt a csehszlovákiai könyvkiadók csehszlovákiai magyar szerzőktől összesen mintegy négyszáz művet jelentettek meg. Az íróknak az utóbbi években redszeresített cserelátogatása több tekintetben eredményesen befolyásolja mindkét ország könyvkiadási politikáját. 137