Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Bodnár Béla: Népnevelő munkánk- huszonöt év távlatából

vetkeztetésre jutott, hogy a helyi csoportok sokkal eredményesebb munkát végeznek, ha felvilágosító munkával a szövetkezeti dolgozókat megnyerik a szövetkezeti munkaiskolákra, valamint a mezőgazdasági szaktanfolyamokra. A párt XI. kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozata alapján felmerült a szövetkezeti klubok létrehozásának gondolata. így Búcson és Szilicén létrejött a szövetkezeti klub, ahol a társadalmi szervezetek, köztük a CSEMADOK is, anyagi gondoktói mentes, jó kulturális népművelői munkát tudott kifejteni. Ebben az időben nagy lendületet kapott a faluill. városszépítési versenymozgalom. A társadalmi szervezetek között folyó versenyben a CSEMADOK a III. helyet érte el, 115 helyi csoport kapcsolódott be a versenybe és 256 306 brigádórát dolgoztak le a CSEMADOK tagjai. Hosszan sorolhatnánk azoknak a falusi és városi helyi szervezeteknek a névsorát, amelyek munkatervükben elsődleges feladatként határozták meg községük dolgozóínak, az efsz-tagjainak rendszeres kultúrpolitikai nevelését. A CSEMADOK előadói tevékenysége azonban csak hézagpótló lehetett. A fő hangsúlyt a népművelés területén arra kellett helyezni, hogy minél több magyar dolgozót nyeijen meg a CSEMADOK a rendszeres iskolai tanulásra. Pártunk irányvonala és a mindennapi élet megkövetelte a magyar dolgozók fokozottabb részvételét a közéletben, a politikai és gazdasági irányításban is. Komoly tanulás és magasabb képesítés megszerzése nélkül azonban senki sem érvényesülhetett. Élni kellett tehát az adott lehetőségekkel, ki kellett használni a tanulás minden formáját. Csakis az iskolai továbbtanulás szolgálhatta a magyar dolgozók érdekeit, ahol szigorúan megkövetelték az alapos tárgyi és szakmai tudást. 119