Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
KULCSÁR Tibor után. = uő: Nemzedékem útjain, 1988; Karsay Katalin: Az ég a forma, a föld a tartalom, Nap 1992. okt. 12.; Csehy Zoltán: Isten lélegzése. K. F.: Imádságok, ÚSZ 1992. okt. 6.; Turczel Lajos: Az idő hallgatása, ISZ 1992/6; Tóth László: A civilizáció dadog, a kultúra beszél, Világszövetség 1993. júl. 20.; Zalabai Zsigmond: Verstörténés, Po. 1995; Varga Imre: Lakoma mennydördésben. = K. F. Tündöklő hontalanság, Dsz. 1999; Németh Zoltán: A tragikus versbeszéd lehetőségei. = uő: Olvasáserotika. Po. 2000; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., 2001; Cselényi László: Az Egyszemű éjszaka nemzedéke. = uő: Sokágú síp, Dsz. 2001; Barak László: Hegyibeszéd-féle K. F. Ördögszekere ürügyén, ÚSZ Könyvjelző 2004. márc.; Kozsár Zsuzsanna: Mesés múlt. K. F.: Ördögszekér, ÚSZ Könyvjelző, 2004. okt. F. Z. KULCSÁR Tibor (Hardicsa, 1938. dec. 13.Pozsony, 1993. jún. 11.): költő, műfordító, tankönyvíró, irodalomtörténész. Királyhelmecen érettségizett (1956), a po.-i Pedagógiai Főiskolán magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960), 1979-ben magyar irodalomból doktorált. 1960-1970-ben rendes, 1970-1983-ban óraadó tanára volt a pozsonyi magyar gimnáziumnak. 1970-től 1991-ig az IQú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója. - Költői pályáját a „nyolcak" fiataljaival kezdte. Aktívan részt vett az ötvenes évek második felében kibontakozó, reformokat, megújulást sürgető irodalmi mozgalmakban. Az ígéretes kezdet után azonban költészete elhalványult, fejlődésében lelassult. Két kötete egy érzékeny lelkű, artisztikus szemléletű, az élet apró-cseprő és nagy problémái iránt egyaránt fogékony, halkan és ritkán szóló költő jelentősebb távlatokat és mélységeket nélkülöző lírai reflexióit, életművét jelenti. Szlovákból és csehből fordított, Fábry Zoltán kritikai munkásságát kutatta. Emlékét szavalóversenyeket szervező alapítvány őrzi. M.: Fiatal szlovákiai magyar költők antológiája, v. (szerk. Turczel Lajos), 1958; Pogány imádság, v., 1965; Arcképünk tükörben, v., 1986; A Csallóköztől a Bodrogközig, szülőfoldvallomások (szerk. Zalabai Zsigmond), 1977; Jelenlét, antol. (szerk. Fónod Zoltán és Zalabai Zsigmond), 1979; Hű emberséggel, antol. (szerk. Petrik József), 1987; Fábry Zoltán pályakezdése, tan., 1994; Arc tükörben, vál. v. (Tőzsér Árpád utószavával), 2002. Ir.: Mács József: K. T.: Pogány imádság, ÚSZ 1965. márc. 27.; Sági Tóth Tibor: Pogány imádság, SzFöldm. 1965. ápr. 24.; Tolvaj Bertalan: Pogány imádság. Hét 1965/7; Fukári Valéria: Pogány imádság, ISZ 1965/9; Alabán Ferenc: A folytatás igénye. K. T.: Arcképünk tükörben, ÚSZ 1986. dec. 10.; Tőzsér Árpád: Kihunyt egy tekintet, ISZ 1993/8; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I., 2000. Sz. Z. KULTSÁR Miklós (? - ?): kritikus, költő, lapszerkesztő. Életrajzi adatok nem találhatók róla, de valószínű, hogy Kassán született és érettségizett. A kassai indulású Palotai Boris Turczel Lajoshoz 1986. jan. 3-án írt levelében azt állítja, hogy polgári neve Kulka volt, a 20as években Bp.-re költözött, s ott elkallódott. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irod. ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A színház problémáival is intenzíven foglalkozott: 1921-ben a Tűzben A szlovenszkói magyar színészet címmel kitűnő cikket írt, s két kassai színházi lapnak (Színház és Sport, 1923; Színház, 1923-1925) kiadója és főszerkesztője volt. M: Indulás, v., Kassa 1920. Ir.: Mihályi Ödön: K. M.: Indulás, KN 1920. júl. 21.; Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918-1929, 1986. T. L. Kultúra: regionális irod. és társad, folyóirat. 1934 és 1937 között jelent meg Ungvárott, Wiczmándy Jenő szerkesztésében. Munkatársai között nem találunk ismertebb nevűt. T. L. Kultúrszemle (Pozsony, 1950-1951): Szlovákia kulturális fejlődésének időszerű kérdéseivel foglalkozó sokszorosított tájékoztató. A Tájékoztatási és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal adta ki. 1950-ben hat, 1951-ben három száma jelent meg. ^^ KUMLIK Emil (Pozsony, 1868. jún. 5. - Budapest, 1944. dec. 31.): újságíró, könyvtáros, történész. Po.-ban érettségizett, jogi tanulmá226
