Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BROGYÁNYI Kálmán vagyok, szlovák leszek (többekkel), 1993. Fordított színműveket is (Peter Karvas: Gyönyörök kedden éjfél után - bemutató 1989 márc., Bp.; uő: Yo város patriótái, 1989). K. T., M. J. BROGYÁNYI Kálmán (Felsökocskóc, 1905. jún. 5. - Yonkers [USA], 1978. okt. 9.): művé­szeti iró, publicista. A po.-i egyetemen 1931­ben magyar és francia irodalomtörténetet, va­lamint művészettörténetet tanult. 1928-tól e­gyüttmüködött a Sarlóval, később eltávolodott a mozgalomtól. Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Ausztriában tett tanulmány­utakat. A Kunstverein - Pozsonyi Művész­egyesület valamint a CSMTIMT művészeti osztálya titkáraként számos képzőművészeti kiállítást szervezett. 1931-38 között a Forum c. lapot szerkesztette. Kritikai és művészettör­téneti munkássága egyedülálló, a szlovákiai magy. képzőművészeti élet fő értékelője volt. A CSMTIMT vezetőségi tagja, 1930-ban a Magyar Diákszemle szerkesztője. 1939-1942­ben a po.-i magyar könyvtár vezetője volt, a 14 000 kötetet számláló könyvtárat a Dewy­féle tizedes rendszer szerint rendezte. 1943­ban a Magyar Hírlap művészeti és irodalmi ro­vatának vezetője, 1945-ben a Magyar Szó c. lap főszerkesztője. 1946-ban a po. népbiróság elítélte, és gyűjtőtáborba zárták. 1947-ben meg­szökött és Ausztriába menekült. Ezután a linzi vas- és acélművekben géplakatosként dolgo­zott. 1951-ben az Egyesült Államokba emig­rált, s haláláig a New York melletti Yonkers­ben élt. Kisebb régiségkereskedése volt, kép­zőművészettel többet nem foglalkozott. M.:Festőművészet Szlovenszkón, Kassa 1931, A fény művészete,, Po. 1933, Magyar Könyvtári Szolgálat, Po. 1941. Ir.: Albertini Béla: A fotószakíró B. K, Po. 2003. In: Sz. R.(Szalatnai Rezső): A fény művészete, MF 1933/160-161; Keller Imre: Festőművészet Szlo­venszkón, MI 1932/74-77; Balogh Edgár: Hét pró­ba, 1965; Turczel Lajos: Szemelvények B. K.mű­kritikai és művészettörténeti munkásságából, Li­mes 1996; Hushegyi Gábor: B. K szakírói, művé­szetkritikusi tevékenysége az 1920-as évektől 1945-ig. = Külön világban és külön időben. Bp. 2001; Hushegyi Gábor: B, K. művészetkritikai és művészetelméleti tevékenysége a művészettörténet és a hazai magyar nyelvű irodalomtörténet tükré­ben^ Eszme-történeti és irodalomtörténeti hagyo­mányok, 1997; Hushegyi Gábor: B. K. szakírói, müvészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlo­vák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban. = Fórum Társadalomtudományi Szemle 2001/3. K. K. K. BRÜKK Sándor (Kassa, 1908. ? - Budapest, 1981. ?): iíj. mozgalmi szervező, lapszerkesz­tő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanul­mányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai MAK-nak és egy cikluson át a CSMASZ-nak, s Berger Miklóssal és Or­bán Lászlóval együtt szerkesztette a Jövő c. la­pot. Tanulmányai befejeztével Kassán lett ügyvéd, s a 30-as évek második felében titká­ra volt a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesületnek. 1948-ban Mo.-ra telepítették, Bp.-en jogtanácsosi beosztásokban dolgozott. T. L. BUDAI Győző (? - ?): író. Főszerkesztője volt a Magyar Élet c. irod. lapnak, melynek egyetlen száma 1926-ban Kassán jelent meg. Gulyás Pál lexikonának, a Magyar írók élete és munkájának IV. kötetében születési, halálo­zási és egyéb adatok nélkül szerepel, s csak re­gényének bibliográfiai adatai vannak feltün­tetve. A messzi jövőben, az új jégkorszak ki­alakulásakorjátszódó tud.-fantasztikus regény témája egy olyan kísérlet, amely a pusztulás e­lőtt álló emberiség megmentésére irányul. Egy kísérleti majomtelepen különös módon kite­nyésztett majmokba plántálják „az utolsó zse­ni", Bárdai Ákos agysejtjeit, s így az állati ösz­tönök és az emberi ész egyesítésével emberfe­letti lényeket állítanak elő. Vázlatos cselekmé­nyével a mü inkább filmnovellának felelne meg, a szerző is „színházak, zeneszerzők, film vállalkozók számára készült" kéziratnak nevezi. A könyvfedél első és hátsó oldalán mértéktelenül nagyzoló szólamok dicsőítik a „zseniális szerzőt, aki egy csapással a legna­gyobb magyar írók közé került". M.: A vég - Az emberi élet utolsó felvonása a Föl­dön. r., Kassa 1926. Ir. : B. Gy.: A vég, Korunk 1929, 131. T. L. 56

Next

/
Thumbnails
Contents