Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Vakáció publikált, s kíméletlenül őszinte elemzéseket nyújtott az irod. és kult. élet problémáiról. „A második lírai nemzedékünknél találunk verseket, melyek az irodalomba tartoznak - írta. A kritika azt remélte, hogy a kezdeményezést a fiatalok veszik át. A fiatalok megszólaltak, termeltek, néha többet is, mint a második nemzedék költői, de lírai egyéniséget nem tudnak felmutatni. Mécs, Győry, Vozári, Szenes Erzsi-szerü nevek nem akadnak köztük. Még csak ígéret sincs rá. Igazában az irodalomig sem ért fel közülük senki, s többen nem tudják az élményeiket a nyersanyagtól elszabadítani és irodalommá kiképezni." (Harmadik irodalmi nemzedékünk, Tátra 1937/7). Kritikusi érdeklődése a kisebbségi tud. életre is kiterjedt, s a benne tapasztalható fogyatékosságokat, hiányosságokat ő tárta fel a legalaposabban. A magyar kultúra perifériáján c. tanulmányában elismerte az objektív nehézségek elsődlegességét, a magyar tud. intézmények államfordulat utáni teljes likvidálását, de az olyan szubjektív okokra is rámutatott, mint a tud. módszer hiánya, a Masaryk Akadémia lehetőségeinek elherdálása és egy központi magyar könyvtár összehozásának elmulasztása. Ezt a könyvtárat szerinte a nacionalizált magyar főiskolák és gimnáziumok feleslegessé vált könyveiből lehetett volna kialakítani. - V. az ellenzéki pártok híve volt, de keményen bírálta negativizmusuk kirívó eseteit, mint pl. az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. számú törvény által javasolt járási közművelődési testületek (jkt-k) hosszú évekig tartó elhanyagolását. A jkt-k osztották ki a járásokban a kult. egyesületek számára az állami és községi segélyeket, s adó- és illetékmentességet biztosítottak az általuk jóváhagyott rendezvények számára. V. kiszámította, hogy a jkt-k hiánya miatt a magyarságot csaknem 15 millió korona veszteség érte. - Kritikáiból, tanulmányaiból nem jelent meg önálló kötet. A legfontosabbak: Magyar irodalom Csehszlovákiában, MM 1934/2; Erdély és Szlovenszkó, MM 1934/4; Pozsonyi költök, Híradó 1934. júl. 22.; A szlovenszkói magyar irodalom 15 éve, ÚÉ1 1934/3; Tamás Mihály, uo. 1934/10; Darkó István, uo. 1935/1; N. Jaczkó Olga, uo. 1935/2; A kisebbségi magyarság kult. helyzete, uo. 1935/9-10; A szlovenszkói magyar népmüvelés és problémái, uo. 1936/7; A magyar könyv sorsa Szlovenszkón, MÍ 1936/7; Neubauer Pál: Mi közöm hozzá?, ÚÉ1 1936/8; Szabó Béla: Ezra elindul, uo. 1936/3; Szenes Piroska: Csak egyszer élünk, uo. 1936/4; A magyar közművelődés helyzete a visszatért Felvidéken. = A visszatért Felvidék adattára 1-2, Bp. 1939. Szlovák tárgyú tanulmányai: A mai szlovák irodalom képe, MM 1934/5; A szlovák szellemiség útja, UÉ1 1934/7; A katolikus szlovák könyvkiadás könyveiről, uo. 1934/5; Szlovák emlékkönyv Pázmány egyeteméről, MM 1935/10; Božena Němcová Magyarországon, MM 1938/5 (újraközlés: ISZ 1994/4); Szlovákok és magyarok. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938, Vagyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945 (szerk. Fazekas József), 1993; A turócszentmártoni memorandum, ÚÉ1 1941/6; A turócszentmártoni gyűlés 1861-ben, uo. 1941/7; Pázmány Péter nemzetiségi politikája. A kassai szlovák tannyelvű gimnázium évkönyve 1940; Szlovák könyvek, ÚÉ1 1940/8-9; Valentin Beniak, Vigilia 1940. Ir.: Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; uö: A Magyar Minerva helye két háború közötti irodalmi sajtónkban. = T. L.: Visszatekintések..., Dsz. 1995. T. L. Vakáció: havi szépirod. diáklap. 1919-ben mindössze 10 száma jelent meg Po.-ban, Fuchs György szerkesztésében. A Turulhoz hasonlóan betiltották. ^ L Valóságirodalom: A két háború közötti csehszlovákiai magyar prózairodalom sajátos, többrétű vonulatát, egy sajátos szemléletű írói csoportosulás törekvéseit és eredményeit jelöli ez a fogalom. Az elnevezés Fábry Zoltántól ered. Mozgalmi jellegű törekvésről van szó, amelyhez különböző pártállású, de erős szociális érzékenységű, többnyire baloldali vagy a baloldallal rokonszenvező írók csatlakoztak, akik munkásságukban a valóság tényeihez való ragaszkodásukkal, dokumentarisztikus ábrázolásmóddal, a fennálló társadalmi körülmények leleplezési szándékával tűntek kí. A névadó és kezdeményező Fábry Zoltánra s a mozgalom vagy irányzat több tagjára hatással volt 448