Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
TÓTH Tibor gatást adták ki Peéry Rezső életmüvéből, közösen szervezték, szerkeszették A (csehszlovákiai magyar művelődés története 19181998 (Bp., 1998) e. kiadvány négy kötetét. írt több kötetnyi esszét, tanulmányt, sőt egy drámát, s a szlovák és cseh költészet fordítójaként is jelentős. - Költészetének legjellemzőbb vonása az erős intellektuális-gondolati töltés. Ez az igénye már antológiabei i verseiben is jelen van, s későbbi verseiben (talán az 1975-ben megjelent Ithakából Ithakába c. kötet formai és tartalmi visszalépéseit leszámítva) egyetemesen mélyül, motiválódik, gazdagodik. A legtöbbet - úgy tűnik - a lengyel '56-os nemzedék autoriportázsaiból s a cseh konkretisták „hétköznapi lírájából" tanult, nekik köszönhetően került be verseibe a tárgyak, a történelem és a bölcselet egyfajta viszonylagos totalitása és epikuma, amely aztán sajátos világlátásának, szabad asszociációinak anyaga lett. Ha a belső történését (tehát mintegy epikumát) akarnánk meghatározni a 2003-ig megjelent több mint tíz verskötetnyi termésnek, azt mondhatnánk, hogy egy következetes identitáskeresés lírai regénye ez, korábban Heidegger zaklatott-rapszodikus létmegértése, később egy ironikus-sztoikus belső szabadság jegyében. Teljes költői éleművét (kritikai és egyéb vonzataival együtt) öleli fel az Átváltozás avagy az „ itt" és az „ ott" c. gyűjteményes kötete, mely a po.-i Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2003-ban Összegyűjtött versek és értelmezések 1967-2003 alcímmel. M.: A hangok utánzata, v., 1971; Ithakából Ithakába, v., 1975; Átkelés, v„ 1977; Vita és vallomás, interjúk, 1982;.Az áldozat, d., Thália-bemutató, Kassa 1982; Istentelen színjáték, v., 1983; Ötödik emelet, avagy egy éden bugyrai, v., 1985; Éjjelenként a semmivel, avagy a tett nélküli színhelyek, v., Bp. 1987; Az örökség. Esterházy János emlékezete, összeáll., Tatabánya 1990; Párhuzamok, kitérők, tan., Tatabánya 1991; Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949, összeáll., Bp. 1990; Elfeledett évek, esszék, cikkek, interjúk, 1993; Hármaskönyv, v., Bp. 1994; Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre (Bodnár Gyulával), tan., Dsz. 1994; „Hívebb emlékezésül... " Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948, összeáll., 1995; Harangzúgásban, avagy a hús bohóca, v., Dsz-Po. 1996; Átváltozás avagy az „itt" és az „ott". Összegyűjtött versek és értelmezések 1967-2003, 2003. Ford.: Zahradník, Osvald: Apróhirdetés, 1978; Tibenský, Ján: A királynő könyvtárosa, 1985; Feldek, Ľubomír: Ennivaló nagynéni, Kassa 1985. lr.: Görömbei András: T. L.: A hangok utánzata. Tiszatáj 1973/1; Zalabai Zsigmond: Az egyensúly keresése. = uő: A vers túloldalán. 1974; Koncsol László: Aszkézis, üdvtan nélkül, cselekvő mozdulatokkal, VÚSZ 1976/11; Varga Imre: T. L.: Ithakából Ithakába, Hét 1976/8; Görömbei András: T. L.: Átkelés, Kortárs 1979/3; Tandori Dezső: Két fiatal szlovákiai magyar költő, Új írás 1979/7; Tőzsér Árpád: Egy sikeres átkelés. = uő: Szavak barlangjában. 1980; Koncsol László: Lét és történelem. = uő: ívek és pályák. 1981; Pomogáts Béla: Közel- és csoportkép, Életünk 1982/6; Bertha Zoltán: Tóth László interjúi. = uő: A szellem jelzőfényei, Bp. 1988; Szakolczay Lajos: Az áldozat. = Kötél homokból, Békéscsaba 1994; Grendel Lajos: A Semmi színe előtt, ISZ 1984/5; Zalán Tibor: Istentelen színjáték, MN 1984/76; Mányoki Endre: Emelet és pince, Könyvvilág 1986/10; Nagy Gáspár: Szívek krónikája. Hitel 1991/8; Csanda Gábor: Néhány párhuzam számos kitérővel, ISZ 1992/4; Pécsi Györgyi: T. L.: Párhuzamok, kitérők, Új Forrás 1992/10; Tőzsér Árpád: Irodalmi esemény 1980, Vasárnap 1991. jan. 11.; Fodor András: Honkeresés, Kortárs 1994/7; Tandori Dezső: T. L.: Hármaskönyv, Kalligram 1995/4; Vörös István: Ami elcsúsztatva is igaz, Kortárs 2000/1: Németh Zoltán: Utószó = T. L.: Átváltozás avagy az »itt« és az »ott«. Összegyűjtött versek és értelmezések 1967-2003, 2003. T. Á. TÓTH Margit -» M éry Margit TÓTH Tibor (Pozsony, 1921. máj. 29. - uo., 1964. máj. 31.): szerkesztő, műfordító, író. Iskoláit szülővárosában végezte, itt érettségizett 1939-ben. Eleinte egyetemi tanulmányokat folytatott, de hamarosan minden idejét az újságírás és a fordítás kötötte le. 1940-től a Szlovák Sajtóiroda hivatásos fordítója volt, de verset és szépprózát is fordított. 1952-től a rövid életű Magyar Könyvtár kiadói vállalkozás szerkesztője, majd a Szlovák írószövetség magyar szekciójának titkára volt. Az ő érdeme is, hogy ez az intézmény a lassan kibontakozó 422
