Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
TICHY Gyula sulat Csurka István Döglött aknák c. színmüvével (Horváth Lajos rendezésében) 1990 októberében tartotta meg első bemutatóját. A későbbiek közül kiemeljük a köv. nevezetes előadásokat: Steinbeck: Egerek és emberek (1991, rendező: Dezsényi Péter), Goldoni: Kávéház Velencében (1991, rendező: Miro Procházka), Bródy Sándor: A tanítónő (1991, rendező: Beke Sándor), Tennessee Williams: A vágy villamosa (1992, rendező: Beke Sándor), Katona József: Bánk bán (1995, rendező: Verebes István). -1995 után a Mečiar-kormányzat az intendatúrák megteremtésével megfosztotta jogalanyiságától a színházat, s betagolta az Abaúji Kulturális Központba. Újbóli önállóságát csak a kormányváltás után, 1999-ben nyerte vissza. Megépült a stúdiószínpad, megújult a székház, az anyagi gondok azonban továbbra is fojtogatják a Tháliát. Mindezt tetézik a korszerű művek hiányának, a színészek megélhetésének, az utánpótlásnak a gondjai (a fiatal, diplomát szerzett színészek - a jobb érvényesülés reményében - jó esetben is csak megállónak tekintik a kassai társulatot). A komáromi Jókai Színházzal együtt közös gond a fogyó közönség, a visszhangtalanság, a szakmai visszajelzés elmaradása. Ezzel küzdött Darina Poldaufová színésznő mint művészeti vezető, majd Bocsárszky Attila, 2003-tól Beke Sándor. Mivelhogy Kassán csak két-három előadáson telik meg a nézőtér, a tájolás a színház számára létszükséglet. A megyei önkormányzat azonban - annak a felügyelete alá került a színház (minden tiltakozása ellenére!) a kulturális tárcától - nem hajlandó támogatni a más megyékben tartott előadásokat. A losonci, a rimaszombati és a lévai közönség így színházi előadás, a színház meg bevétel nélkül marad. A Kassai Thália az új évezredben is csak akkor kerülheti el a perifériára kerülés veszélyét, ha korszerű színházat csinál. - A Thália Színpad korábbi művészeti vezetői: Beke Sándor (1969), Várady Béla (1971), Lengyel Ferenc (1981), Gyüre Lajos (1987). A Kassai Thália Színház igazgatója: Kolár Péter (1990). Ir.: Fónod Zoltán: A korszerűség parancsa (vitaindító), VÚSZ 1969. febr. 9.; Konrád József: uaz, vita, ÚSZ 1969. febr. 21.;Galán Géza: uaz., vita, ÚSZ 1969. ápr. 10.; Dusza István: Tévedés vagy bölcs előrelátás volt? Húszesztendős a Thália Színpad, USZ 1989. dec. 1.; uő: A magyar szó végvára. Huszonöt éves a Kassai Thália Színház, USZ 1994. nov. 25.; Szaszák György: Mi lesz a Thália szekerén? (Beszélgetés), USZ 1991. aug. 31.; Tóth László: A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918-1998. = uő: Köz - művelődés - történet, Bp. 2000; Juhász Dósa János: S mit hoz ajövő? Honi társulatainkról kisvárdai szemmértékkel, ISZ 2003/9; Gál Sándor: Smink nélkül. 2004. F. Z. Therapia: orvosi szaklap. Alcíme szerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Orvosi Kamara és a Csehszlovákiai Orvosok Központi Egyesületének hivatalos orgánuma. 1922 dec.-től 1926 dec.-ig havonta, 1927 és 1938 között kéthetente jelent meg. Váltakozó szerkesztői: Sági Béla, Pless Gyula, Limbacher Rezső, Nemessányi Andor, Szőke Andor és Zimprich A. E. Alcíme három nyelven (szlovákul, magyarul és németül) volt feltüntetve, közleményei nagyrészt magyar és német, kis részben szlovák nyelvűek voltak. Állandó rovatai: Klinikai előadások, Értekezések, Referátumok, A gyakorlatból, Törvények és rendeletek, Kongreszszusok, Orvostársadalmi és rendi kérdések stb. Színvonalas, stabil lap volt, 1938 dec.-ben szűnt meg. T. L. TICHY G. György; Csöndes György (Brassó, 1898. nov. 15. - Pozsony, 1979. febr. 16.): zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Po.-i tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban (Híradó, Új Auróra, Magyar Minerva, Esti Újság, Magyar Hírlap) közölte. Gyakran használta a Csöndes György álnevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást tartott a Toldy Körben. T. L. TICHY Gyula (Rimaszombat, 1879. aug. 28. - Rozsnyó, 1920. jún. 20.): festőművész, író, Tichy Kálmán bátyja. Néhány évig a bp.-i, majd a rozsnyói ev. gimnázium rajztanára volt, s illusztrátori tevékenységet is folytatott. Festészeti és grafikai munkásságára a szecesszió gyakorolt döntő hatást, s Foltin Brúnó szerint magyar viszonylatban nála mutatkoznak elő415
