Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Barbaprint Kiadó Kft. bek: Baranyay József, Koczor Gyula, Mohácsy János, Sinkó Ferenc, Császár István. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, s 1924 dec.-től 1926 jan.-ig be volt tiltva. A bécsi döntés után még két évig megjelent Komáromban. T. L. Barbaprint Kiadó Kft. (1994 - 1998): magyar-szlovák vegyes vállalat po.-i székhellyel. Igényes nyugati kiadványok szlovák nyelvű mutációit gondozta. Magyarul évi 1-2 kötetet adott ki. Mo.-i könyvek szlovákiai terjesztésével is foglalkozott. Tevékenysége megszűnt. Ügyv. igazgató: Balázs F. Attila. F. Z. BÁRCZI István (Gömörpanyit, 1943. ápr. 11.): költő, újságíró, tanár. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1964 és 1970 között Fegyverneken és Nagyölveden tanított. 1970től az ÚSZ, 1971-től a Csemadok KB szakelőadója, 1973-ban a Szabad Földműves munkatársa volt. 1973 és 2003 között (nyugdíjaztatásáig) Tornaiján tanított. - Versei 1962-től jelentek meg a Hétben, az ISZ-ben, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az ÚSZ közölte (1970-1971). Egyetlen verskötete, a Tükör előít 1968-ban jelent meg. Hangvételével lényegében átmenetet képez a „nyolcak" és az „egyszemüsök" között. ígéretes teljesítményt nyújtott, a későbbiekben azonban nem váltotta be a reményt, hogy költészetét kiteljesíti. Tőzsér Árpád megítélése szerint kötetében ott munkált a „valóságszempont", az „esztétikummá nem emelt közéleti mondanivaló", de megtalálható verseiben a „magasabb rendű megismerés: a filozófiai általánosítás igénye" is. A falu élménye „folytonos metamorfózist" és képi frissességet kölcsönzött verseinek. M: A szőlőhegyről, rip., VÚSZ 1970. nov. 8.; Sigillium hospitum de Helmecz, rip., VÚSZ 1971. máj. 14. Ir.: Tőzsér Árpád: Fiatal költők sorakozója, 1SZ 1963/5; uő: Indulatos megismerés. = Szavak barlangjában, Po.-Bp. 1980; Cselényi László: Költészetünk arcképcsarnoka: B. L, Hét 1976/29; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) 1,2000. BÁRCZI Zsófia (Rimaszombat, 1973. júl. 13.): író, irodalomtörténész. 1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-zene szakos tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója, illetve az ELTE doktorandusza. - 2001-től rendszeresen publikál. Novelláit, elbeszéléseit, költői alapkarakterű prózai példázatait, allegorikus történeteit a meseszerű gondolatszövés, a mágikus realizmusra emlékeztető cselekménybonyolítás jellemzi. Elbeszéléseinek egy jellegzetes csoportját az Ezeregy éj szakára emlékeztető mesélőkedv és látásmód hatja át. írásainak nagy erénye a gondos, aprólékos, sokszínű nyelvi megformálás. Kutatóként elsősorban Mécs László munkásságával, illetve a huszadik század magyar irodalmával foglalkozik, legfontosabb ilyen jellegű tanulmányai a Kalligramban és a Literaturában jelentek meg. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság tagja. Referenciális líraolvasatok a húszas évek szlovenszkói magyar lírájában c. tanulmánya szerepelt a Kor/szak/határok (2002) c. antológiában. M.: A keselyű hava. elb.. 2004. Ir.: Benyovszky Krisztián: Ég és föld, fény és árnyék, ÚSZ Könyvjelző 2004/2; uő: Csodás derű (Bárczi Zsófia novelláit olvasva), Új Forrás 2004/7; Keserű József: A látható és a láthatatlan. ÚSZ Könyvjelző 2004/3. Cs. Z. BÁRKÁNY Jenő (Eperjes, 1885. aug. 28. Pozsony, 1967. nov. 3.): műépítész, művészeti író. 1908-ban Bp.-en elvégezte a Műegyetemet, utána 1911-13 között saját tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-ben bevonul katonának, szibériai fogságából 1920-ban tér haza, és Eperjesen folytatja tervezői tevékenységét. Emellett gyűjti a zsidó történelmi tárgyakat 1928-ban Eperjesen zsidó múzeumot létesít -, gyűjteménye ma része az eperjesi zsinagógában elhelyezett Zsidó Kultúra Múzeumának. A második vh. éveit Bp.-en éli át. A háború után visszatér Eperjesre. 1952 után Po.-ba költözik, itt a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében dolgozik 1956-ig. Rajzait, vázlatait, irodalmi munkáit és újságcikkeit a bp.-i Magyar Történeti Múzeum Újkori Osztálya őrzi. Életműve mindeddig feldolgozatlan. 38
