Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Barázda lis életének fellendítésén, s mint lelkes naptárszerkesztő nagyban hozzájárult a város történetének megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Több mo.-i lapnak is munkatársa volt. Történeti és kulturális ismeretterjesztő cikkeiben olvasmányos módon érdekes történeteket dolgozott fel a Csallóköz és Komárom múltjából. M. A csallóközi aranymosás, Komárom 1911; A régi Csallóköz, uo. 1911; Fejedelemjárás Komárom vármegyében, uo. 1912; A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története, uo. 1914; Nagyobb munkái (vál.) 2002. Ir.: Ortvay Tivadar: A csallóközi aranymosás. Századok 1912/2. ^ . O. A. BARÁTH László (Rimaszombat, 1910. febr. 21.-?): ügyvéd, publicista, lapszerkesztő. A gimnáziumot Rimaszombatban, a jogot Prágában végezte. Egyetemistaként a prágai MAK elnöke volt, de szerepet vállalt a Magyar Protestáns Baráti Kör s a Széchenyi Reformmozgalom nevü egyetemista csoportokban is, melyek ellenezték a felekezeti jellegű szervezkedéseket, s nemzeti és általános keresztény alapon képzelték el az ifj. mozgalmak tevékenységét. Tanulmányai befejeztével Farkas István íróval megalapította az egyetemet végzettek mozgalmi szervezetét, a Gömöri Diétát, s rövid életű lapjának, az Egyenes Útónnak felelős szerkesztője volt. Ügyvédi praxist Rimaszombatban folytatott, s a helyi ev. hitközség vezetőségi tagja és a Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének világi jegyzője volt. 1944 végén Nicaraguába emigrált, ottani életadatai ismeretlenek. - Egyetemista korától publikált; a magyar ellenzéki pártok híve s egyúttal belső kritikusa volt. Pol. cikkeiben, helyzettanulmányaiban főleg a kommunistákat s a szociáldemokratákat támadta, vitázott a vándorelőadásokat tartó Fábryval, s élesen elítélte az emigráns írók, újságírók szervilizmusát. Jelentősebb írásai: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége, MI 1936/9; A „politikamentes" kisebbségi kultúrélet, uo. 1937/3. Forrásértékű tanulmányt írt a szlovákiai magyar ev. egyházközösség életéről. M. Az evangélikusok. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938, Vagyunk és leszünk-A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 19181945 (szerk. Fazekas József), Po. 1993. T. L. Baráti Szó: ref. ifj. havilap. 1928 és 1930 között Munkácson, majd Komáromban szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve rajtuk. 1929 szept.-től Komáromban indult a szabályos I. évf., felelős szerkesztője és kiadója Tárnok Gyula volt, főszerkesztője Narancs i k Imre, majd Varga Imre, a szerkesztőbizottság tagjai: Csáji Bertalan, Csomár Zoltán, Sörös Béla, Vargha Sándor. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség. A cikkírók többsége a szerkesztőkhöz hasonlóan lelkész vagy lelkészjelölt volt, a laikusok közül Banai Tóth Pál, Kenessey Kálmán, Mohácsy János és az erdélyi Szabó T. Attila emelhető ki. A lap jellege társadalmi volt, a Sarlóval jó kapcsolatokattartott. 1930jún.-ban a II. évf. 5. számával szűnt meg. & T. L. Barátnő (Pozsony, 1969 febr.-tói - 1998): lányok, asszonyok havi magazinja. Családnevelési folyóiratként indult, lakáskultúrával, divattal, kézimunkával, egészségügyi és kozmetikai kérdésekkel foglalkozott, de szépirodalmi anyagot is közölt. Évente négyszer adták ki. A divat, a kézimunka, a lakáskultúra és a kozmetika később is meghatározója a lapnak. 1990 óta a Szlovákiai Nők Demokratikus Uniójajelentette meg a Živena Kiadó gondozásában. Példányszáma a kilencvenes években kb. 36 000. Főszerk.: Szarkáné Lévay Erzsébet (1969), Haraszti-Mészáros Erzsébet (1971), Megyeri Andrea (1989). F. Z. Barázda: 1920 és 1938 között megjelent pol. és gazd. hetilap. 1920. ápr. 15-én Komáromban indult, s felváltva jelent meg ott vagy Po.ban. A két magyar ellenzéki párt közül 1936ig a Magyar Nemzeti Párt volt a gazdája. Akkori egyesülésük után az Egyesült Magyar Párt egyik hivatalos lapjának számított. Egymást felváltó szerkesztői közül az ismerteb37