Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

AGÓCS Gergely földi tiszteletbeli tagja, a Kodály-emlékérem tulajdonosa. Népzenei kutatótevékenysége és a kórusmozgalomban betöltött szerepe elisme­réseként a Magyar Köztársaság Nemzeti Örökség Minisztériuma Életfa Díjjal tüntette ki (1995), a pozsonyi Márai Sándor Alapít­vány pedig a Nyitott Európáért Díjban részesí­tette (1997). Megkapta a Posonium Irodalmi Díjat is (2001). - A legeredményesebb szlová­kiai magyar népzenegyűjtő (több mint 16 000 dallamot gyűjtött és részben dolgozott fel!). Út­törő jelentőségű az Édesanyám rózsafája (Po. 1974) c. palócnépdal-gyüjteménye és a Vétes­sék ki szóló szívem (Po. 1979) c. szlovákiai ma­gyar balladáskötete. Hazai magyar és mo.-i szaklapokban, tanulmánykötetekben publikál. Ismeretterjesztő írásai a Hétben, Új Szóban, Nőben jelentek meg. Több éven keresztül a po.­i rádió magyar adásában tartott ismeretterjesztő előadásokat. A szlovákiai magyar kórusmozga­lom kiemelkedő alakja, mozgatórugója. M. Dalolj velünk, Po. 1953; 100 szlovákiai magyar népdal, Po. 1957; Gyere velem - add tovább. Ha­gyományápoló cserkészek kézikönyve, Dsz. 1992; Ki játszik ilyet? Válogatás népi gyermekjáték-ha­gyományunkból, Dsz. 1992; Vígan zengjetek, cito­rák. Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, Dsz. 1992; Az Aranykert muzsikája. Csallóközi népdalok, Po. 1999; Felsütött a nap sugára. Kelet­szlovákiai népdalok, Dsz. 1999; Csináltassunk hír­harangot. Nyitra-vidéki népballadák, uo. 2001; Semmit sem vétettem Nyitra városának. Nyitra-vi­déki népdalok, uo. 2004 . Ir.: „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok". Ta­nulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére (szerk. Liszka J.), Komárom-Dsz. 1993; L. Juhász Ilona: Ág Tibor népzenei tárgyú publikációinak jegyzéke. = Szolgálatban. Folkorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére (szerk. Liszka Jó­zsef), Dsz. 1998. L. J. AGÓCS Gergely (Érsekújvár, 1969. okt. 27.): népzenegyűjtő, népzenei szakíró, népzenész. A losonci Építőipari Szakközépiskolában szerzett érettségit (1987) követően a kassai Műszaki Főiskolán tanult (1987-1988), majd a bp.-i EL­TE BTK-n néprajzból szerzett diplomát (1997). Az MTA Zenetudományi Intézetében dolgozik. Főleg a hangszeres magyar és közép­európai népzene kutatásával foglalkozik. Tu­dományos eredményeit hazai és külföldi szak­lapokban, tanulmánykötetekben adja közre. Ki.: Kürti bandák. A Vág-Garam köze népzenéje (Gombai Tamással), Bp. 2004. L. J. AICH Péter (Pozsony, 1942. szept. 30.): köl­tő, prózaíró, szerkesztő, tanító. A po.-i Zoch utcai magyar alapiskola befejezése után (1956) a pozsony-ligetfalui Tizenegyéves Kö­zépiskolában érettségizett (1959). Utána se­gédmunkásként és kisegítő tanítóként műkö­dött. A Comenius Egyetem nagyszombati Pe­dagógiai Karán szerzett oklevelet (1966). Ta­nulmányai befejezése után Pozsony-Ligetfalu alapiskolájában tanított, majd 1972-től szer­kesztőként dolgozott különböző szlovák la­poknál (Národné výbory, Rodina a škola, Priateľ). Ez utóbbit a magyar tanítási nyelvű iskolák számára adták ki a szlovák nyelvokta­tás könnyítése céljából. 1994-től az Eurotelevízia c. hetilap szerkesztője. Később Pozsony-Ligetfalu Magángimnáziumában, majd a rózsavölgyi városrész alapiskoláiban tanított. - A kilencvenes években (a magyar iskolák szlovák nyelvoktatása számára) mód­szertani segédkönyvet szerkesztett (1993), va­lamint munkafüzetei jelentek meg, hasonló céllal ( Hugo a jeho priatelia - Hugo és bará­tai, 1995; Hugo ide do sveta - Hugo világgá megy, 2004). - A Pozsonyi Casino alapító és választmányi tagja, évkönyvének szerkesztő­je 2001-től - Versei 1966-tól jelentek meg az Új IQúságban és az Irodalmi Szemlében. Az Egyszemű éjszaka (1970) c. antológiában mu­tatkozott be. Könyvkritikái jobbára az Irodal­mi Szemlében jelentek meg. Verseskötetet nem adott ki, első önálló kötete X. Kálmán vi­szontagságai címmel (1998) a prózaíró bemu­tatkozása volt. Irodalomkritikái közül említést érdemel a Líránk és a folytonosság (ISZ 1969/4), továbbá a Gyermekirodalmunk (ISZ 1984/6) c. írása, melyet egy ankét kapcsán írt. M.: Varga Imre: Sárkányölö Jankó, krit., ISZ 1980/2; Mi a nagy helyzet (Soóky László: A Tarisz­nyás meséi), krit., ISZ 1984/6; Első és utolsó, elb., 2000; Szerelmek, elb., 2004. Ir.: Ozsvald Árpád: A. P. újabb elbeszélései, SZÚ 2001/15. F. Z. 14

Next

/
Thumbnails
Contents