Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SASS János munkácsi Schönborn-uradalom története. K 1957/5; Szalatnai Rezső: S. A. 1887-1962, Itk 1963/3; Párkány Antal: S. A. helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben, 1975; Turczel Lajos: S. A. tudományos pályája posztumusz könyve távlatából. = uő: Portrék és fejlődésképek, 1977; Csanda Gábor: A szerkesztő jegyzete, utószó A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945 c. műhöz; Zeman László: Könyvekről, Kalligram 1996/10. T. L. SASS János; Sloszár (Léva, 1904. márc. 9. uo., 1986. szept. 4.): autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a lévai lapokban, a PMH-ban és a Magyar Vasárnapban publikált. M.: Szomorú napok, v., Léva 1931; Üzent a föld, v. (Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Veres Vilmossal), uo. 1934; Meggyónt nekem a föld, v., Zseliz 1936. Ir.: Csontos Vilmos: Gyalogút, 1972. T. L. SCHALKHÁZ Sára; Salkaházi (Kassa, 1899. jún. 15. - Budapest, 1944. dec. 28.): prózaíró, lapszerkesztő. Tanítóképzőt végzett. Egy ideig újságíróként dolgozott, s főleg A Népben, az Esti Újságban és a PMH-ban jelentek meg cikkei és elbeszélései. 1930-ban belépett a Szociális Testvérek Társaságába, s ennek nőmozgalmi lapját, a Komáromban megjelenő Katolikus Nőt szerkesztette. 1938 után rendje bp.-i házában élt. A nyilas uralom idején fajilag üldözött embereket rejtegetett, ezért a nyilasok 1944. dec. 27-én védettjeivel együtt letartóztatták, s másnap a Duna-parton kivégezték. Első írásait, allegorikus-szimbolikus novelláit rajongó jóságkultusz jellemezte. Fábry Zoltán egyszavas minősítésében „szimbólumbeteg"nek nevezte őt. Későbbi novellái a konkrét valóságból merítettek, és a külvárosok nyomorát mutatták be. Naplójában 1934. jan. 11-i dátummal arról írt, hogy befejezett regénye van, s azt elküldi a Vigiliának; valószínűleg ebből a regényből közölt részleteket a PMH-ban (A Varga lány meghal, 1933. márc. 5., 28.), de a teljes kézirat elkallódott. A drámaírással is megpróbálkozott. A Szent Margitról írt Fény és illat c. misztériumjátékának előadását 1944-ben betiltották. M.: Fekete furulya, elb.. Kassa 1926; Fény és illat, szm., kz. Ir.: Fekete furulya, Kassai Újság 1926. okt. 16.; Vadász Ferenc: Legendák nélkül, ÚSZ 1975. márc. 9.; Puskely Mária: Akik a jobbik részt választották, életrajz, Róma 1978; Hetényi Varga Károly: S. S. szociális testvér, Vigilia 1980/1-2. T. L. SCHÄFFER Árpád Juhász Árpád SCHERER Lajos; Andorka (Óverbász, 1874. szept. 16. - Szeged, 1957. febr. 16.): lapszerkesztő, tankönyvíró. Középiskolai tanulmányait Verbászon és Po.-ban végezte, magyarnémet szakos tanári képesítést Kolozsvárott szerzett. 1900 és 1945 között Losoncon tanított, s fő szervezője volt a csszl. magyar cserkészetnek. A Mi Lapunk c. cserkész- és diáklapja a sarlósok fontos fóruma volt. Baloldali írásai miatt a nemzeti-keresztény szellemű cserkésztisztek s az állami hatóságok élesen támadták S.-t. 1929-ben elveszítette tanári állását, s 1932-ben a lapját is be kellett szüntetnie. 1945-ben Mo.-ra telepítették; Nagymaroson, Bihartordán és Kiszomborban élt. - A Mi Lapunkba rengeteg cikket és (Andorka Lajos álnéven) nevelő célzatú verseket írt, a cserkészek számára gyakorlati jellegű füzeteket állított össze. Tankönyvíróként költészettant és német nyelvkönyveket írt. Losoncnak s az ottani nagy múltú gimnáziumnak a történetével is foglalkozott. M: A próbaidős cserkész kiképzése, Berlin 1924; Cserkész könyve - II. osztályú próba, uo. 1925; A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története, Losonc 1940; Losonc - az egykori magyar város története, uo. 1943, 2. kiad., Szeged 1996. Ir.: Balogh Edgár: Hét próba, Bp. 1965; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Szalatnai Rezső: S. L. és A Mi Lapunk, ISZ 1969/3; Fogarassy László: Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919-1939, Dsz. 1992; Vágás István: A Mi Lapunk 358