Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SZŰCS Béla mat közöl, s a fiatal nemzedékre fókuszál, de tág teret enged a műfordításnak is. Rendre tematikus összeállításokkal is jelentkezik (pl. Irodalom és drog, Lírai terror, Nyelvész, KILL). Rovataiból kimagaslik a Kocur László szerkesztette Gondolatnyi csend, mely elsősorban magyarországi (főként szegedi) egyetemisták, fiatal kutatók bevonásával vette górcső alá a hazai és a magyarországi könyvtermést 2003-ig. Főszerk.: Csehy Zoltán (1997), Juhász Katalin (1998-2001), Haraszti Mária Szövetkezeti Termelés (Pozsony, 1951. jan. 1. - 1956. dec. 24.): az egységes földművesszövetkezetek számára kiadott szaklap. Havonta jelent meg. F.Z. Szövetkezeti Újság (1969 jan.): a Jednota fogyasztási szövetkezet havilapja. Kezdetben a Družstevné noviny mellékleteként jelent meg, később önállósodott. Utódja 1993-tól Boltos címmel jelent meg. - Főszerk.: Szarkáné Lévay Erzsébet (1969), Molnár László (1989). F. Z. SZUCHY M. Emil (Csicsóka, 1912. okt. 6.): közíró, színházi rendező, muzeológus. Az eperjesi szlovák ev. gimnáziumban érettségizett (1930), a prágai konzervatórium színészi tagozatán tanult (1932-1935), majd a varsói Színháztudományi Intézet ösztöndíjasa, 1940-1942-ben az ungvári Ruszin Nemzeti Színház igazgató rendezője, 1943-1944-ben katonaként a frontszínház tagja, haditudósító volt. A háború után az Erdélyi Magyar Színház rendezője és színésze, 1948-1949-ben a romániai MADOSZ titkára, majd a Medgyesi Múzeum asszisztense, később (1951-1956) igazgatója. 1956 aug.-ban Po.-ba költözött, a Népművelési Intézet szakelőadója lett. 1959től a dunaszerdahelyi üzemi klub vezetője, 1969-1989-ben a komáromi Duna Menti Múzeum Szépművészeti Osztályának vezetője, 1985-től nyugdíjasként dolgozott uott. 1991ben az Új Komáromi Lapok főszerkesztő-helyettese volt. Közíróként (1999-ig) főleg színikritikákat és művészportrékat írt. Foglalkozott Berecz Gyula és Bokros B irmán Dezső munkásságával is. - Cseh, orosz, román nyelvű színmüveket is fordított. M.: Müsortanácsadó műkedvelő színjátszó együttesek számára, bibi., 1963: Rákosi Ernő. tan., ISZ 1974/5; Sors- és korkép Iállós Prohászka Istvánról, tan., ISZ 1975/8; A komáromi képzőművészeti élet és Harmos Károly, ISZ 1979/9; Staudt-Csengeli Mihály életútja, tan., ISZ 1983/3; Gömöri vallomások (Bácskái Béla), publ., ÚSZ 1976. jún. 17. F. Z. SZUCSICH Mária (Pécs, 1886. máj. 11. Budapest, 1965. márc. 15.): író. Barta Lajos felesége. 1910-ben költözött Bp.-re. Az Én Újságom, a Jó Pajtás stb. hasábjain gyermekíróként mutatkozott be. 1919-ben a Lányok Újságját szerkesztette, később követte férjét az emigrációba, 1920 és 1945 között külföldön élt. Csehszlovákiai tartózkodásuk idején jelent meg életrajzi regénye, egy tízéves lány naplója (Tavasztól télig, 1928). Életrajzi jellegű az Egy lány felszabadul (1936) c. regénye is. Elbeszélései, riportjai az Új Szóban, A Reggelben és a Magyar Napban jelentek meg. 1945ben tért vissza Mo.-ra. M.: A lányok elindulnak, r., Bp. 1965. Ir.: Sándor László: Egy lány felszabadulásának története, Korunk 1937; Illyés Gyula: Tavasztól télig, Ny 1928. II.; Fónod Zoltán: Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945, Bp. 1993, Po. 2002. F. Z. SZŰCS Béla (Királyhelmec, 1930. máj. 11.): közíró, szerkesztő. A po.-i magyar pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1951), a Komenský Egyetem BTK-án magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1958). Az Új Szó Iljúsági Szemle c. mellékletét (1950), majd az Alkotó Iljúság c. kulturális havilapot szerkesztette. 1953-től az Úlf] munkatársa, 1955-1970-ben az ÚSZ külpolitikai rovatának vezetője volt. Miután politikai okokból eltávolították a szerkesztőségből, a Rodina c. szlovák magazin grafikusa lett. 1989-ben rehabilitálták, előbb (Zsilka Lászlóval) a Vasárnap szerkesztője, majd a 90-es évek végéig ennek képes mellékletét (Hang és Kép) szerkesztette. - Irodalmi tevékenységét egy antológia (Megalkuvás nélkül, 1954) szerkesztésével kezdte. 1955-ben 401