Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

HOGYA György HODINKA Tivadar (Krasznahorkaváralja, 1875. ? - Budapest, 1944. ?): újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a bp.-i egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az 1918-as államfordulatig Sáros megye árvaszéki jegyzője volt. 1918 után az eperjesi Sáros c. irod., társad, és gazd. lapot szerkesztette. A szlovák államból 1942-ben kiutasították, Bp.-en telepedett le. - Verseket, elbeszéléseket, pol. tanulmányokat írt, 1918 előtt bp.-i lapokban is sűrűn publikált. 1918 után vidéki lapokon kívül a PMH közölte írásait. Versei a Rückert Ernő szerkesztésében megjelent Amerikai magyar költők (Bp. 1910) c. kötetben is megtalálhatók. M.: Dr. Pennyk a dollárok hazájából, elb., Eperjes 1910; Tengeren innen, tengeren túl, v. és tárcák, Eperjes 1911; Versek, uo. 1917; Harc a háború ellen, tan., uo. 1925; A világbéke egyetlen útja, tan., uo. 1935. Cs. S. HODOSSY Gyula (Dunaszerdahely, 1960. máj. 3.): újságíró, költő, könyvkiadó. - Gépjárműszere lőnek tanult (1979), majd portásként, postásként, fűtőként, művelödésiház-vezetőként, betegápolóként dolgozott (Somorja, Dunaszerdahely). 1982-ben a Csemadok Kultúrház vezetője volt Érsekújvárod;, ahol 1983 nyarán megszervezte a fiatal írók Iródia nevű mozgalmát. Szerkesztésében jelentek meg betiltásukig (1986) az Iródia Füzetek. 1987-ben a Fiatal írók Körének titkára, 1990-ben a Csallóköz kulturális rovatának szerkesztője lett. 1990-ben egyik alapítója volt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek, melynek elnöki tisztségét 1994-ig töltötte be. 1991-1995ben a Cserkész főszerkesztője, 1994 jan.-tói a Katedra alapító főszerkesztője, 1995-től felelős kiadója. 1992-től a Lilium Aurum Könyvkiadó Kft. alapítója, 1996-tól a Katedra Alapítvány igazgatója. - 1998-tól egyik szervezője a Vámbéry Irodalmi Kávéház rendezvényeinek, melynek előadásait eddig (antológia formában) hat kötetben adták ki. - 1998-99-ben a Szlovákiai Magyar írók Társaságának ügyv. elnöke, 2003-tól elnöke. - 1976-tól publikál (Nő, Iródia Füzetek, Hét, Új Szó). Szerepelt a Próbaút (1987), a Tüzpalota (1990) és a Zsé arca (2004) c. antológiákban. - Első verseskötete Hivatalos versek címmel jelent meg (Dsz. 1993), versei jobbára kísérletek voltak. Legújabb versei Fátyla jókedvemnek címmel jelentek meg (uo. 2004). Ez a kötet a vívódó ember különös léthelyzeteiben mutatja be a költőt, a tét nyilvánvalóan a lírai önarckép felmutatása, az érvényes és hiteles vers megalkotása. - Közösségszervezési munkásságáért a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjával tüntették ki (2001). M.: Iródia, antológia (szerk.), Dsz. 1992; Tsúszó Sándor: Legyél helyettem én, emlékkönyv (szerk.), Dsz. 1992; A magyar cserkészet forrásainál (szerk.), uo. 1994; Jó szóval oktasd, és játszani is engedd (szerk.), uo. 1995; A szlovákiai magyar iskolák története 1949-1999 (szerk.), Dsz. 2001; Vámbéry Antológia (szerk.), uo. 2001; História mosta Márie Valérie (A Mária Valéria-híd története, szerk.), uo. 2001; A szerető önfegyelem, próza. uo. 2003; 7/11 Csallóköz - Partium, ant. (szerk. Barabás Zoltánnal), uo. 2004; Vámbéry Antológia 1999-2004 (szerk.), uo. 2004. Ir.: Zalabai Zsigmond: Verstörténés, 1995; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., 2001. F. Z. HOFER Lajos (Gyirmót, 1911. márc. 16. Érsekújvár, 2001. nov. 1.): helytörténész. A komárom i bencés gimnáziumban érettségizett (1930), Po.-ban tanítóképzőt végzett, később uo. a Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1966-ban doktorált. Tardoskedden (1932-1945), majd 1950-től az érsekújvári gimnáziumban tanított, 1960 és 1976 között a nyitrai Pedagógiai Fakultás tört. tanszékének adjunktusa volt. - A munkásmozgalmi hagyományokat kutatta, dokumentumgyűjteményt adott ki az Érsekújvári járás munkásmozgalmi hagyományairól (1971). Adalékok Érsekújvár és vidéke munkásmozgalmáról címmel tanulmányt közölt az ISZ-ben (1975/1). F. Z. HOGYA György (Királyhelmec, 1956. aug. 16.): prózaíró. Iskoláit szülővárosában és Kas153