Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
GÁLY Olga, L. rip., 1985; Egyetlen idő, v., 1988; Ahol élünk, vál. szociogr., 1989; Európa vadonában. vál. v., Miskolc 1989; Kettényílt napkorong, v., 1992; Függőleges hullámzás, irod. publ., 1992; Héterdő, gyv., 1992; írott beszéd, publ., 1993; A megtorlás békéje, publ., 1993; A következő halál, v., 1994; Az éjszaka horizontja. publ., Miskolc 1994; Szél, v., 1995; Két óceán között, v.. Bp. 1997; Csupa Európa, v., Miskolc 1998; A Kerek Nagyasszonyhoz címzett fogadó, kisr. 1999; A hívás igézetében. Bp. 2000; Szép világ, rj., 2000; G. S. Egybegyűjtött müvei I., v., 2000; G. S. Egybegyűjtött művei II., elb„ 2001; Nagyida, monogr. 2001; 65 vers, v., 2002; A megérintett, r., 2002; G. S. Egybegyűjtött művei III., r., 2003; G. S. Egybegyűjtött művei IV., szociogr., 2004; Smink nélkül, tan., 2004. Ír.: Tőzsér Árpád: A lírai vallomás hogyanja. = Az irodalom valósága, 1970; Duba Gyula: A céltalanságjegyében. = Valóság és életérzés, 1972; Koncsol László: Egy novelláskönyv hármas útja. = Kísérletek és elemzések, 1978; Zalabai Zsigmond: Küzdelem a kisprózával. = Mérlegpróba, 1978; Tóth László: Vita és vallomás, 1981; Koncsol László: Két vers az illanó kohézióról. = ívek és pályák, 1981; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980. Bp. 1982; Für Lajos: Kisebbségi múlt más-más megközelítésben. Forrás 1982; Zimonyi Zoltán: A nyolcadik napon, Tiszatáj 1984; Szeberényi Zoltán: G. S. = Arcok és müvek, Po., 1988; Koncsol László: A csehszlovákiai magyar líra a második világháború után. = Nemzedékem útjain, 1988; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I., 2000. Sz. Z. GÁLY Iván (Besztercebánya, 1928. máj. 20.); kritikus, közíró, szerkesztő. Po.-ban érettségizett (1947), négy szemesztert hallgatott a briinni Állatorvosi Főiskolán, majd a Komenský Egyetem Jogi Karán folytatta tanulmányait. 1953-ban doktorált. - 1949 őszétől az Új Szó és a Csehszlovák Rádió magyar osztályának külső munkatársa, 1951-tői nyugállományba vonulásáig (1989) az Új Szó szerkesztője. Az ötvenes-hatvanas években a Szlovák Újságírószövetség elnökségének tagja, egy ideig alelnöke és a Magyar Tagozat elnöke volt. 1956-1960-ban az Új Szó kulturális rovatát szerkesztette, később szerkesztőségi titkár, kiadásvezető volt. Két ízben a lap főszerkesztő-helyettese (1961-62-ben és 1968 októbere és 1970 júniusa között). A konszolidáció idején az 1968-69-es években közölt írásai miatt - politikai okokból - leváltották, ezt követően riporteri munkakörben dolgozott. - Társadalomtudományi müveket is fordított. Legutóbb Szabó Rezső: A Csemadok és a Prágai Tavasz c. kötetének (2004) szlovák nyelvű dokumentumait fordította magyarra. - Irodalomkritikái a kisebbségi irodalom első korszakában értékes látleletek voltak. Társszerzője a Mű és érték c. gyűjteményes kötetnek. Színikritikáiban főleg a MATESZ tevékenységére figyelt. A hetvenes évektől közéleti publicisztikája a meghatározó. M: Hazai magyar költészetünk néhány problémája, ÚSZ 1957. máj. 30.; A nevetés művészete (Duba Gyula: A nevető ember). ISZ 1959/2; Gál Sándor: Arc nélküli szobrok, ISZ 1964/9; Egri Viktor: Boldogok szigete, ISZ 1964/10; Dávid Teréz: Kísértetek múzeuma, ISZ 1965/3; Érett férfikor érett költészete (Bábi Tibor: A forrás éneke), ÚSZ 1965. okt. 23.; Forbáth Imre a miénk, Hét 1967/23; Galilei a Hviezdoslav Színház színpadán (Németh László darabjának bemutatója), ÚSZ 1957. szept. 4.; Két Galilei (Németh László és Bertold Brecht Galileidrámája), ÚSZ 1958. márc. 15.; Vita a csehszlovákiai magyar színjátszás és dráma helyzetéről, ISZ 1960/1; A komáromi Magyar Területi Színház öt éve, ÚSZ 1958. febr. 8.; Dráma a mérlegen (Dávid Teréz: Az Asszony és a Halál), ÚSZ 1963. febr. 9.; Egri Viktor: Ének a romok felett, ÚSZ 1969. jan. 21.; A korszerűség parancsa (vitazáró cikk a színházról). VÚSZ 1969. máj. 18. Ir.: Fábry Zoltán: Harmadvirágzás, Po.-Bp. 1963; Fónod Zoltán: Gyorsmérleg. = F. Z.: Körvonalak. Po.-Bp. 1982. F. Z. GÁLY Olga, L.; Lőrincz Gyuláné, Pócz (Losonc, 1921. febr. 10.): költő, szerkesztő, műfordító. A losonci Kármán József Gimnáziumban érettségizett (1939). 1943-1950-ben, megszakításokkal, tisztviselőként dolgozott. 1947-ben került Pozsonyba. 1950-1956-ban az Új Szó, később a Hét szerkesztője. 1960— 1965-ben az Új Élet c. Pozsony-vidéki járási újságot szerkesztette, 1971-től nyugdíjaztatásáig (1976) a Nő kulturális rovatát vezette. Részt vett a szlovákiai magyar irodalmi élet szervezésében. Indulásakor költőként nem tudta elkerülni az ötvenes évek lelkesedését, harsányságát. Később témát váltott: ihletett 127
