Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
ESTERHÁZY János, gr. M.: Jóspercekben, v., Komárom 1928; Térkép, v., uo. 1931; Legyen szüret, v., uo. 1932; Életkének életről, v., uo. 1934. Ir.: Fenyő László: Apró bírálatok, Ny 1931. 541-543.; Dobossy László: Leánypolgári, Tátra 1937, 121.; Fábry Zoltán: Pedagógiai regények. = Kkk, Po. 1964; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.-Bp. 1968.; Fónod Zoltán: Üzenet. Bp., 1993., Eresz - A Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának lapja, a Csemadok-szervezetek életével, időszerű eseményeivel foglalkozik. Utódlapja a Csemadok Hírharang (2000-2001) c. kiadványnak. Első száma 2002 nyarán jelent meg. Félévente adják ki. F. Z. Érsek-Újvár (1933. aug. 27-től: Érsekújvár és Magyar Vidék): kat., pol. társad, és kőzgazd. hetiújság. 1932-től 193 8ig jelent meg, főszerkesztője Horváth István, felelős szerkesztője Schneider Ede volt. Az Érsekújvár és Vidéke ellenlábasaként indult, s 1939-től ismét megjelent. T. L. Érsekújvár és Vidéke: pol. és társad, hetilap. Már 1918 előtt is létezett, s Csehszlovákiában 1920 és 1938 között jelent meg. Kiadója és felelős szerkesztője Vadász Ferenc, főszerkesztője Sándor Dezső volt. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre volt a felelős szerkesztője. T. L. Érsekújvári Újság; Heti Hírlap (1968. nov. 19.- 1991. jún.): járási hetilap. Az SZLKPJB és a JNB adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon, 5000 példányban. - A járási újság történetéhez tartozik, hogy kétnyelvű lapot először 1950-ben jelentettek meg Rozorané medze - Felszántott Barázdák címmel. Előbb rendszertelenül, majd hetente jelent meg 2 oldalon (1959-ig). A közigazgatás átszervezése után Naša cesta - A Mi Utunk (1960. jan. 21.-1967. febr.) címmel adták ki 4 oldalon, 2500 példányban. Az 1962-től önállósult magyar változat 3000 példányban jelent meg. 1967 febr.-tól 1968. nov. 18-ig szüneteltették megjelenésüket. - Az ötvenes években a később beolvasztott járásokban is adtak ki időszaki sajtót: Ipolyságon a Naša cesta - Mi Utunk (1951-1959), a Surányi járásban a Šurianske hlasy (Surányi Hang, 1951-1958), majd a Smer dediny - A Falu Útja (1959), a Párkányi járásban pedig a Naša cesta - Mi Utunk (1951-1959) c. kétnyelvű lapot. F. Z. Értesítő (Komárom, 1985-1988): bélyeggyűjtőktájékoztatója. Szerk.: Szénássy Árpád. F. Z. Este: szính., müv. és társad, hetilap. Po.-ban jelent meg 1926-ban Jánoska Tivadar és Szeredai Gruber Károly szerkesztésében. Többek között Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Jarnó József, Kázmér Ernő, Mécs László, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Lajos és Urr Ida voltak a munkatársai. T. L. ESTERHÁZY János, gr. (Nyitraújlak, 1901. márc. 14.-Mirovi börtön, 1957. márc. 8.): politikus, publicista. Az Esterházy család galántai ágából származott. A pol. életbe korán bekapcsolódott, 31 évesen az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett. Képviselői mandátumot az 1935. évi választásokon szerzett, parlamenti beszédei közül főleg a nyelvtörvénnyel s a kisebbségi iskolaüggyel foglalkozók emlékezetesek. A két ellenzéki párt 1936-os fúziója után az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett, s ebben a minőségében ő terjesztette a kormány elé a magyar autonómiajavaslatokat. A bécsi döntés után Szlovákiában maradt, s a diszkriminált Magyar Párt egyetlen képviselőjeként és elnökeként nagy érdeme volt abban, hogy a magyar lakosság nem hódolt be a nemzetiszocializmusnak, és sajtóját keresztény szellemű antifasizmus jellemezte. 1942 máj.-ban egyedül ő nem szavazta meg a szlovák parlament kegyetlen zsi99
