Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
WLACHOVSKÝ, Karol művészeti Akadémiát Bp.-en végezte el Krenner, Bosznay, Nógrády tanároknál. A bp.-i és a bécsi egyetemen régészeti és művészettörténeti tanulmányokat folytatott, 1921 -ben Bécsben doktorált. Münchenben Wölflint hallgatta. 1928-ig a po.-i városi múzeumban dolgozott, a Híradóba és a Grenzbotébe írt cikkeket. Később képrestaurátornak tanult Halléban, s férjhez ment Fritz Leweke templomfestőhöz. 1919-től tagja volt a Kunstvereinnek. Művészettörténeti tanulmányait a Forumban publikálta. M.: Barocke Altargemälde in Pressburger Kirchen, Forum 1935, 85-91; Weniger bekannte Pressburger Bildhauer, Forum 1937-1938; Die evangelische Kirche und ihr Erbauer Mathäus Walch, 1924; Pressburger Baumeister der zweiten Hälfte des 18. Jahrhundert, 1930. Ir.: Fünfzig Jahre Pressburger Kunstverein 1884-1934, 1934. KK. K. WICK Béla (Kisszeben, 1873. nov. 10. - Kassa, 1955. dec. 25.): kat. pap, műtörténész, történész. A középiskolát Eperjesen, teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921től a kassai teológiai főiskola tanára, 1939 és 1944 között rektora volt. Több könyve jelent meg Kassa múltjáról és műemlékeiről, s e témában egy szintetizáló művet is kiadott. Hitbuzgalmi cikkeket és vallásos elbeszéléseket is írt. M.: Kapy Klára és egyéb elbeszélések, Eperjes 1903; Az eperjesi Kálvária, uo. 1919; A 300 éves kassai Orbán-torony, Kassa 1928; Adatok a kassai domonkosok történetéhez, uo. 1932; Kassa régi síremlékei, uo. 1933; A kassai Szent Erzsébet Dóm, uo. 1936; Kassa története és műemlékei, uo. 1941. Ir.: Gömöry János: Kassa régi temetői, kriptái, síremlékei, MÍ 1932/10; Feley Lóránt: Kassa története és műemlékei. Új Magyar Múzeum 1942/1; A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (szerk. Gyüre Lajos), Kassa 1968. WIEZLER Teréz -> Lehocky Teréz WIMBERGER Anna; W. Wimberger, Pozsonyi Anna (Sármellék, 1901. márc. 31. - Budapest, 1992. dec. 16.): költő, író, kritikus. Gyermekkorát a Csallóközben töltötte, s e jellegzetes táj irod. munkásságára is hatást gyakorolt. A középiskolát Po.-ban végezte, az irod. életben a 20-as évek közepén tűnt fel a neve. Főleg a helyi lapokban (Új Auróra, Magyar Minerva, Híradó, Esti Újság, Magyar Hírlap) publikált, s a szlovák állam idején az Esterházy János vezette Magyar Párt titkárságának alkalmazottja volt. 1945-ben Mo.-ra távozott, s nyugdíjazásáig Bp.-en dolgozott tisztviselőként. - Pályáját versekkel kezdte, s 1940-ig a polgári nevét (Wimberger, Wildmoser Lajossal kötött házassága után pedig W. Wimberger) használta. 1940 után Pozsonyi Anna néven írt. 1931-től 1939-ig főleg a Magyar Minervában publikált: verseket, novellákat, majd rendszeresen kritikákat, recenziókat. Realista író volt, de költészetét az impresszionizmus is befolyásolta. Epikai müvei közül novellái emelkednek ki. Jellemző tulajdonsága és megbecsülendő erénye volt, hogy kitűnő megfigyelő képességével és lélektani érzékével esztétikailag és erkölcsileg hatásos történeteket tudott formálni a hétköznapi emberek mindennapi életéből. 1931/32-ben folytatásokban megjelent Dér c. regényének témáját az L vh. viszontagságos éveiből merítette. A szlovák állam idején, 1939ben megjelent regénye, az Aranykert, eléggé elsietett, s szerkezeti leg-formai lag egyenetlen alkotás. Kulcsregény jellegű: felismerhetően Somorján játszódik, s egyik fontos alakjának Prohászka István festő volt a mintája. A háromszínű város c. Pozsony-regénye, mely az 1942 jún.-ban meghirdetett irod. pályázaton díjat nyert, eddig nem került kiadásra, csak a Magyar Hírlap 1942. dec. 20-i száma közölt belőle részletet. Az 1945 után írt két drámája is kéziratban maradt. M: Versek, 1929; Aranykert, r., 1939; Útközben, v., 1941; Ének a hegyen, elb., Bp. 1944. Ir.: Szalatnai Rezső: W. A. szép versei, A Nap 1929. márc. 24.; Mártonvölgyi László: Útközben, Magyar Album 1941. ^ ^ WINCKLER Ernőné Rössler Mária Irén WLACHOVSKÝ, Karol (Kassa, 1941. május 20.): szerkesztő, műfordító. Pozsonyban 463