Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
VÖRÖS Péter tüs szöveg volt olvasható: „Az Öslakó Podk. Rus magyarajkú őslakossága jogainak, érdekeinek harcosa és szószólója. Tiszteli mindenki meggyőződését, nemzeti és vallásos érzését. Hirdeti a nemzetek, felekezetek, társadalmi osztályok közötti megértés és béke szükségességét, de vétót kiált az igazságtalanságnak és elnyomásnak, hangot ad az elnyomottaknak és igazságtalanságot szenvedők jajjainak". Kisebbségi „vétóiért" a lapot gyakran elkobozták, szerkesztőjét pedig néhányszor letartóztatták. 1935-től a kárpátaljai tartománygyűlés képviselője volt. Az országrész 1939-es magyar megszállása után tanügyi tanácsossá nevezték ki, s a Magyar Élet Pártjának képviselője lett. A nyilas uralom idején visszavonult a pol. élettől. A deportálások idején zsidó származású feleségét meg tudta menteni, de a rokonságot elhurcolták. 1944 őszén az oroszok elől Bp.-re menekült. 1946-ban a hírhedt Andrássy út 60-ban rendőrségi kihallgatáson esett át. Az 50-es években már tartósan beteg volt, s halotti jelentését előre megfogalmazva halt meg. Búcsúsoraiban menekülése idejére is célzott: „Életem munkarésze egy régi, őszi alkonyba hajló délutánon tulajdonképpen már befejeződött. " T. L. Vörös Barátság: proletár testedző egyesület. 1931-ben együtt szervezték meg po.-i magyar ifjúmunkások és sarlósok, első elnöke Geyer József volt. Az Útban Peéry Rezső és Terebessy János vezetésével külön rovat irányította és népszerűsítette a tevékenységét. Kitűnő szavalókórusát Balázs András alakította ki. Számos matinét, előadóestet rendezett, köztük Gorkijemlékünnepélyt is. A Proletár Testedző Szövetségnek Szlovákia-szerte 35-40 magyar szervezete volt, ezeket az előnyös helyzetben lévő Vörös Barátság gyakran segítette, patronálta. A szervezet tevékenységében a sport másodlagos volt, figyelme az agitatív munkára irányult. Az állami hatóságok 1934-1935-ben a Szövetség egyesületeinek nagy részét, köztük a Vörös Barátságot is felszámolták. Ir.: Balázs András: A Sarló és a Vörös Barátság. = Ez volt a Sarló, Bp. 1978; Turczel Lajos: Ifjúmunkások és sarlósok Vörös Barátságának története. = uő: Tanulmányok és emlékezések, 1987. Vöröskeresztes Híradó —» Népegészség Vörösmarty Klub: irodalom- és kultúra-népszerűsítő klub. 1966-ban alakult VágseIlyén a Csemadok alapszervezete mellett, szervezője és első vezetője Tóth Lajos volt. Számos színvonalas előadóestet rendezett, amelyeken olyan előadók léptek fel, mint Bessenyei Ferenc, Dobossy László, Jócsik Lajos, Nagy László, László Gyula, Emil Boleslav Lukáč stb. Rokonszenves és korszerű törekvése volt, hogy a természettud. és műszaki előadásoknak is teret biztosítson. A kassai Batsányi Körrel együtt ösztönző hatást gyakorolt az ifj. klubmozgalom Csemadok-keretek közti kibontakozására. Ir.: Turczel Lajos: Köszöntő, ISZ 1977/1. T. L. Vörös Munkás: a kommunista szakszervezeti mozgalom magyarnyelvű havilapja. 1929 és 1938 között jelent meg Prágában. Szerkesztői Pór Dezső és Nágel Ágnes voltak, kiadójaként Anton Zápotocký volt feltüntetve. T. L. VÖRÖS Péter (Marcelháza, 1947. jún. 25. Érsekújvár, 2004. ápr. 3.): író, költő, kritikus. 1965-ben érettségizett Érsekújvárban. - 1970től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983-1986 közt az Iródia tagja. Első kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei a lét értelmére kérdeznek rá. Utolsó kötete, mely 101 haikut tartalmaz, ellentétekre épül, a létet és a nemlétet állítja szembe. Kritikáiban, recenzióiban leginkább az Érsekújvárhoz és annak környékéhez kötődő alkotók pályáját kísérte figyelemmel. M: Szamovár és mentőöv, v., Királyhelmec 1999; Shakespeare és a vadkan, Ko 2000: Cseresznyevirág, v., Érsekújvár 2004. Ir: Kamocsai Gál László: „Hitben töprengő-jelenidő", Castrum Novum 2004, ápr. 14. B. Zs. VÖRÖS Zoltán János Veres János 461
