Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

VÍGH Károly működött, 198 l-l 988-ban a pforzheimi (NSZK) Városi Színház operaénekese volt. A kultúra kiváló (1975), érdemes dolgozója (1980). M. Módszertani segédanyag, 1958; Művészeti és műsortanácsadó, 1958; Forradalmi és tömegdalok (összeáll.), 1960; Énekelj, boldog ifjúság, 1964; Moje piesne 1. (összeáll.), 1964; Sborové skladby pre deti a mládež (többekkel), 1965; Sborové skladby pre miešané zbory (Vojtech Adameccel), 1965; Dalolj velünk (összeáll.), 1967; O sborovom speve 1-2, 1967; Dalolva szép az élet (összeáll.), 1967; A karének jelentősége 1-2, 1969; Vegyeskarok (öszszeáll.), 1970; Hangképzés és egészségtan, 1971; Adalékok a csehszlovákiai magyar énekkarok történetéhez, 1973; Zenei nevelés és az óvodai zenei nevelés módszertana az óvónőképző ped. isk. 1-2. évf. számára (Csízyné Brauner Saroltával és Mózsi Ferenccel). 1973, 1980; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964-1974 (Pálinkás Zsuzsával és Teleki Miklóssal), 1975; Népek barátsága 1-2. (összeáll.. Janda Ivánnal), 1975, 1976; Az énekkarok évkönyve (szerk.), 1976-1978; Énekkari gyűjtemény. Kórusművek vegyeskarra (összeáll.), 1981. Ir.: Csikmák Imre: Ifjú Szívek 1955-1975, 1975; V. P. 50 éves, Hét 1980/21; Lovicsek Béla: Késői virágzás, Hét 1982/34. D. Z. E. VIDA Gergely (Komárom, 1973. dec. 31.): költő, irodalomtörténész. 1997-ben a pozsonyi Komenský Egyetemen diplomázott. Doktori értekezését Babits Mihály fiatalkori költészetéről írta. A dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium tanára, Csiliznyáradon él. — Kötetei feltűnő vonása a stílusbeli és műfaji sokrétűség. Különböző nyelvi regiszterek keveredéséből hozza létre sajátos, összetéveszthetetlen stílusát. A kifejezés pontosságára való törekvés a szavak folyamatos jelentésmódosításával jár lírájában, ezáltal nyílik tér verseiben az ironikus-humoros nyelvi játékokra is. Második kötete legtöbb darabja önéletrajzi vagy szerepvers, hangsúlyos bennük a narratív elem. Tanulmányaiban a kortárs magyar irodalommal foglalkozik, Babits életmüvének kiváló ismerője. Többnyire az ISZ-ben, a Kalligramban és a Praeben jelennek meg írásai. M; Tinta-palinta, v., Dsz. 1999; Sülttel hátrafelé, v., 2004. Ir.: Mészáros Károly: Csallóköz 2000/37; Beke Zsolt: „Sok beszédnek sok az anyja", avagy a beszédmódok karneválja, Új Forrás 2004/7; H. Nagy Péter: Visszacsatolás kollázsban, Új Forrás 2004/7. B.Zs. VIETOR, Martin, Vietor Márton (Igló,1906. nov. 3 - Po., 1978. febr. 3.): jogász, pedagógus, egyetemi tanár. Külker. Főiskolai tanulmányokat végzett Bécsben, majd a Komenský Egyetem Jogi Karán. 1938-ig ügyvédként működött, majd a Pravda (1945/46), ill. az ügyészség munkatársa. 1951 és 1971 között a Komenský Egyetem Jogi Karán tanszékvezető, egy. docens (1954), egyetemi tanár (1964), a történettudományok doktora (1966). Kutatómunkájában, publikációiban a jogtörténet kérdéseivel foglalkozott. Magyar vonatkozásban a Dejiny okupácie južného Slovenska (1938 - 1945) [Dél-Szlovákia megszállásának története (1938 - 1945], Po., 1968, valamint a Význam a miesto Slovenskej republiky rád v československých dejinách [A Szlovák Tanácsköztársaság helye és jelentősége Csehszlovákia történelmében], Po., 1969. Ez utóbbi kötet feltehetően magyarul is megjelent. A nevezett, Vietor Márton néven, az ötvenes, hatvanas években rendszeresen publikált az Új Szóban. Cikkeit, tanulmányait magyarul írta. F. Z. VÍGH Károly (Losonc, 1918. jún. 28.): történész. A középiskolát szülővárosában, magyar-történelem szakos tanulmányait Po.-ban és Bp.-en végezte. Po.-ban egyik alapítója volt az egyetemisták Eötvös József-körének és a Forrás c. lapnak. Tanulmányai befejeztével Bp.-en maradt, s 1942 és 1949 között a Teleki Pál Intézet szlovák referense volt. 1950-től 1957-ig levéltári területen dolgozott, és igazgatója lett a Pest és Nógrád megyei Levéltárnak. 1958-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig múzeumokban dolgozott, s a Magyar Nemzeti Múzeum legújabbkori részlegének vezetője volt. 1986-tól a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke, s 1989-ben egyik aláírója a békés, demokratikus átmenetet elősegítő háromoldalú egyezménynek. 1991-től a Rákóczi Szövetség alelnöke, 1996-tól a történettudomány akadémiai 457