Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
VARGA Imre később Madách-Posonium szerkesztője, majd az eredeti magyar irodalmi részleg vezető szerkesztője, főszerkesztője. - 1967-től jelennek meg írásai. Irodalmi pályáját versekkel és felfigyeltető kritikákkal, tanulmányokkal kezdte. Első kötete {Zöld vizek, piros kavicsok) inkább csak ígéret volt. A kritika a fiatal költő elkötelezettségét, társadalmi érzékenységét, a népköltészethez való kötődését emelte ki, a pályakezdés velejáró fogyatékosságainak hangsúlyozása mellett. A csaknem egy évtizeddel később megjelent második kötet {Egyszer csak szárnyra kelt, 1984) már egy sajátos, egyedi versnyelv körvonalait tükrözi, a megszokott témakörökre épülő reflexiók, életképszerű beállítások, a falu kulisszáiba épített portrék mélyebbről felfakadó érzéstömböket, hitelesebben megélt lírai anyagot közvetítenek, a közéletiség bizonyos fokú mérséklődése mellett. Ezek a tendenciák harmadik kötetében {Jégmadárkék télben, 1988) tovább erősödnek, főként a nyelvi-képi fegyelem és a nembeliség felelős átélése. Üde színfolt költészetében a gyermekekhez szóló kötete, A fecskebekecs, amelyben epikai ihletésű, jó humorú, a gyermeki képzeletet megmozgató verseket olvashatunk. M: Zöld vizek, piros kavicsok, v., 1976; Egyszer csak szárnyra kelt, v., 1984; Jégmadárkék télben, v., 1988; A fecskebekecs, gyermekv., 1992; Pozsony, útikönyv, 1995; Túl az Óperencián, gyermekv., 1996. Ford.: Vojtech Zamarovský: A görög csoda, 1980; uő: A felséges piramisok, 1981; Alexander Matuška: Érvek és ellenérvek (vál. és ford.), 1982; Ján Smrek: Festett ábécé, 1996. Ir.: Bábi Tibor: Zöld vizek, piros kavicsok, Hét 1976/28; Mészáros László: Futó ismeretség, ÚSZ 1976. máj. 28.; Szkárosi Endre: Három szlovákiai magyar költő, Kritika 1976/9; Balla Kálmán: Zöld vizek, piros kavicsok, ISZ 1978/1; Rácz Olivér: Piros vers, ISZ 1984/5; Dénes György: Egyszer csak szárnyra kelt, Hét 1984/23; Tőzsér Árpád. A szlovákiai magyar irodalom 1984-ben, Kontextus 1985; Zalabai Zsigmond: Verstörténés, 1995; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945— 1999), II., 2001. Sz. Z. VARGA Imre (Györké, 1905. okt. 1. - Kassa, 1980. dec. 10.): ref. püspök, egyházi író, lapszerkesztő. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson volt missziós segédlelkész, 1931től Rimaszombatban lelkész. 1932 és 1939 között a losonci református teológián adott elő. 1953-ban Szlovákia ref. egyházának püspöke lett. 1955-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán díszdoktorrá avatták. A Ref. Világszövetségnek két cikluson át alelnöke volt, s más európai ref. szervezetekben is tisztségeket viselt. - Egyetemista korában kezdett publikálni, főleg a ref. sajtóban. Szerkesztője volt a Baráti Szónak, a Református Életnek, az Összefogásnak, 1945 után pedig a Kálvinista Szemlének. M: Újszövetségi bevezetés, Losonc é. n.; Húsz év tanulságai. = Az Országos Magyar Lelkész Egyesület Emlékkönyve, Bp. 1939; Református keresztyén kiskáté, 1956. Ir.: Dr. V. I. 1905-1980, Kálvinista Szemle 1981/3; Megemlékezés V. I. püspökről, Reformátusok Lapja 1981/5. T L VARGA Imre (Dunaszerdahely, 1910. szept. 13. - Budapest, 1990. jan. 6.): demográfiai, ped. szakíró, történész. A gimnáziumot Komáromban, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a Prohászka Körök tagja volt. Később az SZMKE körzeti, majd központi titkáraként működött. 1946-tól Bp.-en élt. 1949-ig a Teleki Tudományos Intézet munkatársa, 1950-től az Oktatásügyi Minisztérium csoportvezetője, 1958-tól a bp.-i Műszaki Egyetem nemzetközi osztályának csoportvezetője, 1961-től a Felsőoktatási Kutatóintézet tud. munkatársa volt. - 1933-tól publikált, tanulmányai főleg az Új Életben, a PMHban és a Láthatárban jelentek meg {Pusztul-e a szlovenszkói magyarság?, Ú Él 1932/2; A csehszlovákiai magyarság gazdasági helyzete különös tekintettel a szövetkezetekre, Láthatár 1938/7-8 stb.). A Csallóköz természeti, településtört., népesedési, gazd. viszonyait is hosszú időn át kutatta, s eredményeit értékes monográfiában szintetizálta. Több munkájának kézirata a Teleki László Alapítvány archívumában van elhelyezve. M.: A statisztika tükrében. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Vagyunk és le450
