Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

U RR György Uránia: po.-i magyar-német tud.-ismeretter­jesztő egyesület, mely már 1919 előtt is műkö­dött. Az államfordulat után 1924-ben szervez­ték újjá, s alapszabályai szerint „a tudományos ismeretek teljesen politikamentes terjesztése" volt a célja. Vezetőinek és tagságának egy ré­sze német volt, az előadások is magyar vagy német nyelven folytak. Legismertebb tisztség­viselői, Jankó Zoltán és Limbacher Rezső - a vezetőség több más tagjával együtt - nagy sze­repet játszottak a szabadkőműves mozgalom­ban. Az egyesületet liberális politikai szelle­miségjellemezte. 20-25 előadásból álló éven­kénti előadás-sorozatai a filozófia, szocioló­gia, irodalom, művészet, zene, természettudo­mány és technika legújabb kérdéseivel foglal­koztak; a külföldi előadók között olyan nevek szerepeltek, mint Babits Mihály, Balázs Béla, Bartók Béla, Braun Róbert, Coudenhove­Kalergi, Gratz Gusztáv, Karl Kraus, Moholy Nagy László, Pikier Gyula, Polányi Károly, Vámbéry Rusztem, Friedrich Weismann, Ale­xander Wunderer stb. Az egyesület egy ideig a sarlósokkal is jó kapcsolatot tartott, s néhány előadóestjük (pl. a fiatal szerzők estje 1926. jún. 26-án) költségeit is magára vállalta. Két vezetőségi tagjának, Jankó Zoltánnak és Dach Jánosnak nagy érdeme volt a somorjai Csalló­közi Múzeum megszervezésében. Ir.: Turczel Lajos: Egy szabadkőműves hátterű tu­dományos ismeretterjesztő egyesület. = uő: Hiány­zó fejezetek 1982. T. L. URBÁN Aladár; Z Urbán Aladár (Nagyzellő, 1946. máj. 22.): kultúraszervező, helytörténeti kutató, publicista. Füleken érettségizett, a nyit­rai ped. főiskolán tanári képesítést szerzett. 1968 óta az ipolyvarbói alapiskolában tanít, s működési helyén és a nagykürtösi járásban fo­lyamatosan népművelői munkát végez. Alapí­tója és elnöke az 1989 aug.-ban létrejött nagy­kürtösi székhelyű Palóc Társaságnak (szer­kesztője a Társaság negyedévi hírmondójá­nak), szervezője számos helyi és járási kult. rendezvénynek, előadás-sorozatnak, ismeret­terjesztő és tud. szemináriumnak, helytörténe­ti vonatkozású emléknapnak. - Munkásságáért a Madách-emlékéremmel (1998, Balassagyar­mat) és egy évvel korábban a Rákóczi Szövetség Rákóczi-emlékérmével jutalmaz­ták- A 60-as évektől rendszeresen publikál, ped., iskolapol. és honismereti írásai főleg az Új Szóban, Hétben, Keleti Naplóban, ISZ-ben, Honismeretben jelentek meg. Több helytörté­neti füzet szerzője (Kubányi Lajos élete és munkássága 1855-1912, Nagykürtös 1992; Szent-Ivány Ferenc Emléknapok, Ipolyvarbó, é. n.; A szklabonyai Mikszáth Emlékház, Ba­lassagyarmat 1993). T. L. URBÁN Sándor (Zalaba, 1925. dec. 3.-Zseliz 2002. márc. 3.); szakíró, író. Kétéves korától a kanadai Calgaryban élt, innen 1934-ben tért ha­za szüleivel. A po.-i gimnáziumban 7 osztályt végzett, majd Nyitrán érettségizett (1946). Or­vosi tanulmányait nem fejezte be. Alaptalan vá­dakkal (kémkedés) letartóztatták, börtönre és kényszermunkára ítélték. Jáchymovból hazake­rülve két évig munkás, 1953-1955-ben a zse­lizi állami gazdaság tisztviselője volt, 1956-1958-ban a járási sporthivatalt, 1958­1961-ben a zselizi vnb építkezési osztályát ve­zette. 1961-től nyugdíjazásáig a helyi kommu­nális üzem igazgatója volt. - Költőként indult, első verse a Nyitra Vármegye hetilapjában (1938 okt.) jelent meg. Verseit, novelláit ké­sőbb a Magyar Munkára c. diáklap közölte. Cikkei a járási lapban, majd a Csehszlovákiai Sportban, kaktuszokkal foglalkozó szaklapok­ban és a Hétben jelentek meg. A kaktuszokról írt könyve (a magyar kiadók érdektelensége miatt) szlovákul jelent meg ( Čarovné tŕne, 1972); a Veda Könyvkiadó 1976-ban, 1982­ben és 1983-ban oroszul is kiadta. - Igazi él­ményt és meglepetést jelentett a Fölparcellá­zott égbolt (1991) c. önéletrajzi regénye, mely szépítés nélkül mutatja be a totalista rendszer kezdetét, kiválóan érzékelteti az 50-es évek Csehszlovákiájában uralkodó légkört. U. „a balekség könyvének" mondja művét, a „hősi­es helytállások köteteit megírták mások". Ir.: Rudolf Dufek: Alexander Urbán - 70 let. Kaktusy 1995/4; Dr. Ivan Župan: Alexander Urbán 70-ročný, Cactaceae 1995/4. F. Z. URR György (Kassa, 1900 - uo., 1979): pub­licista, bibliográfus. 1918 után a Négergyarmat, 443

Next

/
Thumbnails
Contents