Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Tűznézés tak versenytársai (Tavasz, Revü, Nemzeti Kisebbségek, Bécsi Magyar Újság, Jövö, Ember), azokkal együtt csak rövid ideig egzisztált, de korai alapítása ellenére a két vh. közötti legjobb irod. lapjaink között a helye. - A tapasztalt főszerkesztő sokoldalú programot tűzött ki. Ablakot nyitott a világra, s a válságba jutott európai kultúra jövőjéről rendezett ankétjában többek között S. Freud, Chesterton, Galsworthy, Theodor Dreiser, Marinetti, Bertrand Rüssel és Max Brod vettek részt. Magyar viszonylatban Gömöri irod. ízlése a Nyugat képviselte modernséghez kötődött, de az akkor bontakozó avantgárd irodalomról is szervezett ankétot; a mozgalomról a belülről szóló Barta Sándor, Lengyel József és Mácza János mellett Balázs Béla, Kolnai Aurél (Gömöri helyettese) és Lesznai Anna nyilatkoztak. A lapban szereplő külföldi, mo.-i és emigráns szerzők között olyan neveket is találunk, mint Barbusse, Brecht, Hauptmann, Heinrich és Thomas Mann, Rilke, A. Schnitzler, F. Werfel, Déry Tibor, Füst Milán, Gaál Gábor, Hatvany Lajos, Ignotus, Karinthy Frigyes, Sinkó Ervin. Gömöri programjában az egyetemes magyar irodalom értékeinek felmutatása, a szétszakadt nemzeti irodalom kisebbségi részeinek szellemi összefogása és a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésének kiemelt támogatása is benne volt. Mécs Lászlót a T. nemcsak felfedezte, hanem szavalóként is menedzselte. Másik látványos felfedezése Nátolyáné Jaczkó Olga volt, aki később Gömöriné J. O. lett. Bontakozó kisebbségi irodalmunkból még Darkó István, Darvas János, Forbáth Imre, Földes Sándor, Lányi Menyhért, Komlós Aladár, Kultsár Miklós, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Szvatkó Pál, Tamás Mihály szerepelt a lapban. - Annak a törekvésnek, amellyel az induló T. a „kultúra közös platformján" ígérte „közelebb hozni a magyar, szlovák és cseh lelket", a lap teljes mértékben eleget tett. A csszl. magyar lapokban rendszeressé váló - és sajnos meglehetősen egyoldalú - kapcsolatkultuszt a T. honosította meg. Gömöri már az 1. szám élén olyan általa szerzett verset közölt (Izenet a szlovák költőkhöz), melyet Martin Rázusnak a magyar költőkhöz intézett versére (Odkaz maďarským básnikom) írt válaszul. Rázus mellett még Štefan Krčméryvel volt szoros kapcsolatban, s folyamatosan közölte O. Březina, K. Čapek, Hviezdoslav, Ivan Krasko, E. B. Lukáč, Jan Neruda, Ján Jesenský, J. S. Machar, A. Sládkovič, F. X. Šalda, F. Šrámek, S. H. Vajanský és J. Vrchlický alkotásait. Ir.: g. s. (Garbai Sándor): A Tűz pozsonyi estéje elé. Jövő 1921. ápr. 14.; Vass László: Az irodalom = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Lovászy Márton: A Tűz és szerkesztője, És 1962. jan. 6.; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Jaroslava Pašiaková: Gömöri Jenő és a Tűz = uő: Folyamatos múlt, 1981. T. L. Tűznézés (1994. febr. - máj.): „spontán formálódó magazin". Kísérletnek tekinthetjük egy avantgárd, neoavantgárd (?) folyóirat létrehozására. A dunaszerdahelyi Aquarius Kiadó jegyezte Győry Attila kiadásában. Négy szám után megszűnt. 3. száma Faludy Györgygyei készült beszélgetést közölt. F. Z. Tűzoltó (Pozsony, 1965 jan.-tól): a tűzvédelmi szövetség havilapja. A két vh. között Tűzoltók Lapja (1925-1938) címen jelent meg hasonló újság. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kit. gondozásában. A társadalmi és a személyi tulajdon védelmével, valamint a szövetség problémáival foglalkozik. Példányszáma 1982-ben 5000 volt. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezet ö szerk.: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga Magda (1970), Kalita Gábor (1987). F. Z. TVAROSKA Mihály Tamás Mihály 434