Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
TURCZEL Lajos Püspöki Nagy Péter, Popély Gyula, Fogarassy László, Kiss József és Vadkerty Katalin publikálta eredményeit. A fiatal kutatók között az új évezredben Popély Árpád, Simon Attila és Angyal Béla kutatásait említhetjük. A szociológiai kutatásokat Kardos István kezdeményezte 1968-ban, az ö tevékenységét azonban a politikai hatalom megakadályozta. Végh László szociológiai vizsgálatai a kultúra és a műveltség, Bauer Edit kutatásai az életmód kérdéseire összpontosultak, Gyurgyík László a demográfiai kérdésekkel és a népmozgalmi, valamint asszimilációs problémákkal foglalkozik. Filozófiatörténettel Mészáros András, régészeti problémákkal Balassa Géza és Trugly Sándor, pedagógiai kérdésekkel Perhács János, Tankó László, Mózsi Ferenc, Kulacs Dezső és Albert Sándor, művészettörténettel Kubická Kucsera Klára, Farkas Veronika, Szabó Haltenberger Kinga és Hushegyi Gábor, színháztörténettel Kováts Miklós és Tóth László foglalkozott, ill. foglalkozik. Közgazdasági kutatásokat rövid ideig Mihály Géza végzett, ez a tevékenysége azonban megszakadt. A teológia és az egyháztörténet területén Csémy Alajos, Kúr Géza, Molnár János és Peres Imre munkáit említhetjük. A zenetudomány művelői közül Duka Zólyomi Emese és (néhány kísérlet erejéig) Vajda Géza tevékenységét emeljük ki. A műépítészek és építészek közül Jankovich Imre, Kissling Barna és Gály Roman munkássága érdemel figyelmet. - A természettudományok területéről sem bibliográfia, sem számottevő felmérés nem készült (még a publicisztika szintjén sem). A matematika müvelőjeként ismertük Znám Istvánt, akinek több mint 50 dolgozata (szám- és gráfelmélet) jelent meg nemzetközi folyóiratokban, váratlan halála azonban véget vetett kutatásainak. A számelmélet terén László Béla munkásságát említhetjük. Takács Szilveszter kutatásai ugyancsak a matematikához kötődnek. Az asztrofizikában Mészáros Attila, a magfizikában Tölgyessy György és Duka Zólyomi Árpád, a biofizikában Both Bálint, a kibernetikában Hulkó Gábor ért el kiváló eredményeket. Bauer Győző a gyógyszerkutatásban tűnt ki, ő az egyetlen magyar, aki levelező tagja az SZTA-nak, valamint az MTA-nak. Az orvostudományokat Kovács László, Pálházy Béla és Žernovický Ferenc, a biológiát ifj. Rácz Olivér orvos műveli. Kevesen tudják, hogy az élelmiszerkutató ként ismert Andrej Bučko is magyar származásúnak vallotta magát. Szőcs Ferenc a kémiai, Hosszúréty Zoltán a műszaki, Csuka Gyula agrárgenetikus a mezőgazdasági tudományok doktora. Pomichal Richárd és Miklós László a környezetvédelem kérdéseit kutatja. Tudományos kutatásairól ismert még Tirinda Péter, Agócs Zoltán és Vincze Kálmán is. - Nemzetiség- (magyarság) tudomány, melynek „középpontjában a nemzetiséggel (magyarsággal) kapcsolatos kérdések, jellegzetességek vizsgálata áll" (Für Lajos) szervezett formában nálunk sem létezik, a filológiai, történeti és szociológiai kutatások egy része azonban megfelel ennek a meghatározásnak. Ir.: Dobos László: Felmérjük erőinket szellemi erőnlétünket, ÚSZ 1968. nov. 27.; Koncsol László: Szellemi és kritikai életünk kérdései, ISZ 1968/8; Turczel Lajos: A progresszív értelmiség problémái és szerepe kisebbségi életünkben, Hét 1968/49; Fónod Zoltán: Tettekre várva. Lesz-e nemzetiségi tudományos intézet, ÚSZ 1969. jún. 15.; Tervezet a csehszlovákiai magyar tudományos élet intézményi rendszerének kialakítására, ÚMGY 9, 1990; Für Lajos: Kisebbség és tudomány, Bp. 1989; Egyed Albert - Tarnóczy Mariann: Tervek és tények. A szlovákiai magyar kisebbségi tudományosság kérdései (MTA Kutatásértékelés), Bp. 1989; Tóth Károly: Sok emberre lesz szükség, Hét 1990. márc. 9. F. Z. TUGÁRI Ferenc —> Ferencz Ferdinánd TURCZEL Lajos (lpoiyszalka, 1917. szept. 2.): irodalom- és művelődéstörténész, kritikus. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgárit Ipolyságon végezte, az érsekújvári reálgimnáziumban érettségizett (1938), Bolyai-kollégistaként 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, 1942-ben doktorált. 1942-1945 között katona és hadifogoly volt. 1947-től a kiskeszi állami gazdaság irodai alkalmazottja, majd intézője, 1951-től a komáromi magyar gimnázium tanára, igazgatója. 1951 és 1954 között a po.-i Pedagógiai Főiskola levelező hallgatójaként magyar szakos tanári oklevelet szerzett. 1954-tól 1959-ig az ot431
