Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
BENYOVSZKY Krisztián lr.: Hajós Erzsébet: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler, MF 1934, 159-163.; Mezei Gábor: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler, MM 1934/10; Tamás Lajos: A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története, MM 1933, 158. Cs. S. BENYOVSZKY Krisztián (Ipolyság, 1975. márc. 22.): kritikus, irodalomtörténész. 1998ban magyar-szlovák szakon diplomázott a Nyitrai Konstantin Egyetemen, ugyancsak 1998-tól az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, 1999-tőí a Szlovák Irodalom Tanszék doktorandusza. A Selye János Kollégium abszolvense, a 2001-ben alakult Sambucus Irodalomtudományi Társaság elnöke. 2001-ben megjelent Rácsmustra c. tanulmánykötetéért (Regényes olvasónapló Kafka Margittól Bodor Ádámig) 2002-ben a Madách-Fosonium-díj Különdíját vette átAz irodalomban 1998-tól van jelen, írásai az itthoni lapokon kívül magyarországi és csehországi kiadványokban is olvashatók. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, szlovák és cseh nyelvből fordít. Első kötetében a pragmatikus irodalomszemlélet érvényesül, ~ nem ragaszkodik egyetlen irányzat vagy iskola módszereihez; mindig a konkrét szöveg interpretációjában leghatékonyabbnak mutatkozó elméleti megközelítést választja. A szemiotikai, narratológiai, retorikai és hermeneutikai elemzéseket a szláv neostrukturalizmus - azon belül is František Miko stíluselmélete - foglalja keretbe. A kötet középpontjában az Ottlikpróza áll. Az egyes szövegekben a szerző olvasói tapasztalatai hangsúlyosan vannak jelen, dominál az esszéisztikus írásmód. A jelek szerint c. kötet a detektívtörténet, a krimi és a bünügyi regény elméletébe nyújt betekintést. A könyv második felében közép-európai detektívtörténetek interpretációi állnak. M.: A jelek szerint. A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai, tan., Po. 2003. Ford.:: Michal Ajvaz: Az öreg varánusz visszatér. Bp. 2004. lr.: Németh Zoltán: „Egy profi olvasó lehetőségei...", Benyovszky Krisztián Rácsmustra című kötetéről, ISZ 2002/6; Rácz I. Péter: Emlékezetes naplóolvasás. És 2002. 1. 4.; Keserű József: Nyomok, nyomok, ÜSZ Könyvjelző 2003. 10. 23.; Dusík Anikó: A beavatás poétikája, Kalligram 2004/10; Bárány Tibor: Nyomban az igazság, És 2003. 10. 24.; Keserű József: A Rácsmustra (félre)olvasása, Somorjai disputa 1., 2003. B. Zs. BERECK József (Albár, 1945. márc. 9.): prózaíró, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963-1966-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán tanult, tanulmányait nem fejezte be. 1976-ban a Komenský Egyetem BTK-n az újságírói szakra is beiratkozott, de egy szemeszter után abbahagyta. 1966-ban Dunaszerdahelyen tanított, 1967-ben a Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Intézet földmérője, 1968-1970-ben a po.-i Dimitrov Vegyiművek műszerkezelője volt. 1970-tól a Csallókôz-Žitný ostrov munkatársa, 1993-ban főszerkesztője, később vezető szerkesztője. A kilencvenes évek elején a Nap szerkesztője is volt. - Első írói próbálkozásai a Pedagógiai Főiskola diáklapjában (Fórum) jelentek meg. 1965-től szórványosan jelentkezett elbeszélésekkel, karcolatokkal a Szabad Földműves és az Új Iíjúság hasábjain. A Fekete szél (1972) c. antológiában mutatkozott be, s az antológia szerzői közül ő jelentkezett először kötettel. Vihar előtt (1974) címmel novella- és elbeszélésgyűjteménye, Öregem, az utolsó (1977) címmel pedig kisregénye jelent meg. Címadója a fiatal magyar prózaírókat bemutató szlovák nyelvű antológiának {Biliard na pamäť niekoľkých hrdinov, 1976). Önálló noveliaválogatása is megjelent szlovákul Karol Wlachovský fordításában ( Chvíle lásky, 1983). A novellaíró B. munkásságában kiemelkedő szerepük van a Vihar előtt és a Biliárd néhány hős emlékének c. írásoknak. A Türelem, a Pásztorórák, a Tudósítás egy ország elvesztéséről címűekben a szülőföld-ábrázolás szándéka és a modern próza intellektuális irányainak követése egyaránt megfigyelhető. B. „regionális realizmusa" (Zalabai) azonban nem provincializmust jelent. Az író „az emberi lét és a tettek líraiságára szomjas" (Duba), történetei nem megdöbbenteni akarják az olvasót, hanem elgondolkodtatni. Belenyugvó, lemondó emberek jelennek meg előttünk, olyanok, akikben a lélek útvesztői mö44
