Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BENYOVSZKY Krisztián lr.: Hajós Erzsébet: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler, MF 1934, 159-163.; Mezei Gábor: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler, MM 1934/10; Tamás Lajos: A szlovenszkói magyar színészet váz­latos története, MM 1933, 158. Cs. S. BENYOVSZKY Krisztián (Ipolyság, 1975. márc. 22.): kritikus, irodalomtörténész. 1998­ban magyar-szlovák szakon diplomázott a Nyitrai Konstantin Egyetemen, ugyancsak 1998-tól az egyetem Magyar Nyelv és Iroda­lom Tanszékének oktatója, 1999-tőí a Szlovák Irodalom Tanszék doktorandusza. A Selye Já­nos Kollégium abszolvense, a 2001-ben ala­kult Sambucus Irodalomtudományi Társaság elnöke. 2001-ben megjelent Rácsmustra c. ta­nulmánykötetéért (Regényes olvasónapló Kaf­ka Margittól Bodor Ádámig) 2002-ben a Madách-Fosonium-díj Különdíját vette át­Az irodalomban 1998-tól van jelen, írásai az itthoni lapokon kívül magyarországi és cseh­országi kiadványokban is olvashatók. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, szlovák és cseh nyelvből fordít. Első kötetében a prag­matikus irodalomszemlélet érvényesül, ~ nem ragaszkodik egyetlen irányzat vagy iskola módszereihez; mindig a konkrét szöveg in­terpretációjában leghatékonyabbnak mutatko­zó elméleti megközelítést választja. A szemio­tikai, narratológiai, retorikai és hermeneutikai elemzéseket a szláv neostrukturalizmus - azon belül is František Miko stíluselmélete - foglal­ja keretbe. A kötet középpontjában az Ottlik­próza áll. Az egyes szövegekben a szerző ol­vasói tapasztalatai hangsúlyosan vannak jelen, dominál az esszéisztikus írásmód. A jelek sze­rint c. kötet a detektívtörténet, a krimi és a bünügyi regény elméletébe nyújt betekintést. A könyv második felében közép-európai de­tektívtörténetek interpretációi állnak. M.: A jelek szerint. A detektívtörténet és közép-eu­rópai emléknyomai, tan., Po. 2003. Ford.:: Michal Ajvaz: Az öreg varánusz visszatér. Bp. 2004. lr.: Németh Zoltán: „Egy profi olvasó lehetősé­gei...", Benyovszky Krisztián Rácsmustra című kötetéről, ISZ 2002/6; Rácz I. Péter: Emlékezetes naplóolvasás. És 2002. 1. 4.; Keserű József: Nyo­mok, nyomok, ÜSZ Könyvjelző 2003. 10. 23.; Dusík Anikó: A beavatás poétikája, Kalligram 2004/10; Bárány Tibor: Nyomban az igazság, És 2003. 10. 24.; Keserű József: A Rácsmustra (fél­re)olvasása, Somorjai disputa 1., 2003. B. Zs. BERECK József (Albár, 1945. márc. 9.): pró­zaíró, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahe­lyen érettségizett (1963), 1963-1966-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán ta­nult, tanulmányait nem fejezte be. 1976-ban a Komenský Egyetem BTK-n az újságírói szak­ra is beiratkozott, de egy szemeszter után ab­bahagyta. 1966-ban Dunaszerdahelyen taní­tott, 1967-ben a Szlovák Geodéziai és Karto­gráfiai Intézet földmérője, 1968-1970-ben a po.-i Dimitrov Vegyiművek műszerkezelője volt. 1970-tól a Csallókôz-Žitný ostrov mun­katársa, 1993-ban főszerkesztője, később ve­zető szerkesztője. A kilencvenes évek elején a Nap szerkesztője is volt. - Első írói próbálko­zásai a Pedagógiai Főiskola diáklapjában (Fó­rum) jelentek meg. 1965-től szórványosan je­lentkezett elbeszélésekkel, karcolatokkal a Szabad Földműves és az Új Iíjúság hasábjain. A Fekete szél (1972) c. antológiában mutatko­zott be, s az antológia szerzői közül ő jelentke­zett először kötettel. Vihar előtt (1974) címmel novella- és elbeszélésgyűjteménye, Öregem, az utolsó (1977) címmel pedig kisregénye je­lent meg. Címadója a fiatal magyar prózaíró­kat bemutató szlovák nyelvű antológiának {Biliard na pamäť niekoľkých hrdinov, 1976). Önálló noveliaválogatása is megjelent szlová­kul Karol Wlachovský fordításában ( Chvíle lásky, 1983). A novellaíró B. munkásságában kiemelkedő szerepük van a Vihar előtt és a Bi­liárd néhány hős emlékének c. írásoknak. A Türelem, a Pásztorórák, a Tudósítás egy or­szág elvesztéséről címűekben a szülőföld-áb­rázolás szándéka és a modern próza intellektu­ális irányainak követése egyaránt megfigyel­hető. B. „regionális realizmusa" (Zalabai) azonban nem provincializmust jelent. Az író „az emberi lét és a tettek líraiságára szomjas" (Duba), történetei nem megdöbbenteni akarják az olvasót, hanem elgondolkodtatni. Bele­nyugvó, lemondó emberek jelennek meg előt­tünk, olyanok, akikben a lélek útvesztői mö­44

Next

/
Thumbnails
Contents