Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Természet és Technika Természet és Technika (Pozsony, 1952— 1953): ifjúsági folyóirat, a Pravda Nyomdavállalat adta ki. Az első évben 4, a másodikban 14 száma jelent meg. F. Z. THAIN János (Érsekújvár, 1885. szept. 5. uo., 1953. nov. 17.): néprajzi és helytörténeti író, festő. Érsekújvárott érettségizett, a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett (1911), majd nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnáziumban tanított. Mint festőt, rajztanárt elsősorban szűkebb pátriájának, Érsekújvárnak és tágabb környékének népművészete érdekelte. Több száz hiteles népművészeti rajzából csak jóval halála után jelent meg egy bő válogatás Bp.-en (1991). 1935-ben többedmagával létrehozta az Érsekújvári Városi Múzeumot, melynek 1945-ig igazgatója volt. M: Érsekújvár műemlékei, Érsekújvár 1932. lr.: Thain János-Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet, bev. és sajtó alá rend. Liszka József, Bp. 1991. L. J. Thália Színház; Kassai Thália Színpad; Kassai Thalia Színház (1969. okt. 31-től): kassai színházi társulat. A Magyar Területi Színház keretében jött létre 1969 őszén. 1971-től a Magyar Területi Színház Thália Színpadaként működött, 1990. júl. l-jétől Kassai Thália Színház néven önállósult. - Létrejöttében szerepe volt a 60-as évek közepén felerősödő igénynek, valamint annak a sajtóvitának, mely a VUSZ hasábjain 1969 tavaszán három hónapon át zajlott. A korszerűség parancsa c. vitaindító (Fónod Zoltán írása) 1969. febr. 9-én jelent meg, s a korszerűség és a mit és hogyan kérdését vetette fel. A vitázok egy új színház megteremtésének igényét is megerősítették, a megvalósításhoz azonban a politikai akaratra is szükség volt. Naivitás lenne ezért azt a hiedelmet táplálni, hogy a színházat a közakarat és a közadományozás hozta létre. Erre is szükség volt, de nem csak erre... Feltehetőleg a zavaros politikai viszonyok is szerepet játszottak abban, hogy a szándékok egymásra találtak! A színházteremtés nehezét Beke Sándor vállalta magára, a megvalósításban azonban fontos szerepet játszottak a magyar közélet képviselői:Dobos László, a Csemadok országos elnöke, tárcanélküli miniszter, a Csemadok KB és a Csemadok kassai városi szervezetének képviselői, a magyar Ipari Szakközépiskola igazgatója és a kassai városvezetés. Az ő támogatásukkal lehetett az ipari szakközépiskola tornatermét színházteremmé átalakítani, s néhány hónapon belül lakásokat biztosítani a Komáromból átköltöző színészek számára. Fontos volt ugyanis, hogy (Beke Sándoron kívül) a Területi Színház hat színésze vállalta a Kassára költözést, Gál Sándor költő, újságíró személyében pedig dramaturgja is lett az alakuló társulatnak. Egy tehetségvizsga eredményes műkedvelőivel kiegészült a színészgárda, így nem volt akadálya annak, hogy - tizennégy fővel - 1969. november 19-én Gömörhorkán (minthogy a tornaterem átalakítása késett) Goldoni Két úr szolgája c. komédiájával megtartsák az évadnyitó előadást. Másfél évtizeddel a MATESZ megalakulása után ily módon ismét két hivatásos színtársulata lett a magyarságnak. - Gál Sándor 197l-es távozása után (leginkább) a rendezők vállalták a dramaturg szerepét. Beke Sándor nem éppen önkéntes távozása viszont a 70-es évek végén súlyosan érintette a Thália Színpadot, mely „programot adó vezető egyéniség nélkül maradt" - ahogy Takáts Emőd igazgató fogalmazott 1983-ban. A MATESZ vezetősége a kassai gárda megsegítésére úgy határozott, hogy a sikeres amatőr rendezőként ismert Gágyor Pétert és a publicistaként ismert Szigeti Lászlót kéri fel a Thália Színpad rendezőjének, ill. dramaturgjának. A választás sikeres volt, a dramaturgiai és színpadi tudatosság s kreativitás visszahozta a korábbi évek erényeit a kassai színpadra. - 1971-ben a színház önállóságát megszüntették, s az a MATESZ kassai Thália Színpadaként működött tovább, majd 1990. júl. 1-től Kassai Thália Színház néven ismét önállósult. A különváláskor a komáromi költségvetésből a ráeső részt kapta, az önálló működéshez szükséges további anyagiakat a színháznak magának kellett előteremtenie. Kolár Péter munkabírására és hihetetlen elszánására volt szükség, hogy a színházépítés ügye visszafordíthatatlan legyen. Az önállósult tár414
