Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BEKE Zsolt rendezője, kezdetben igazgatója és művészeti vezetője. 1978-ban pol. okokból családjával e­gyíitt Mo.-ra távozott. A miskolci Nemzeti Színház rendezője, 1978-198l-ben a kecske­méti Katona József Színház főrendezője, 1984-től a bp.-i Népszínház rendezője volt. 1990 márc.-tól a MATESZ (Komáromi Jókai Színház) igazgatója, igazgatása alatt önállósult a kassai Thália Színház. 1996-tól az egri Gár­donyi Géza Színház igazgató-főrendezője, 2003 dec.-től ismét a kassai Thália Színház művészeti vezetője- Tevékenységéhez tarto­zik, hogy főiskolásként elindította az irodalmi színpadi mozgalmat Szlovákiában. Diploma­rendezése (Rómeó és Júlia, 1968) a komáromi Magyar Területi Színháznál korszakváltást je­lentett a szlovákiai magyar színjátszás történe­tében. A kassai Thália Színház működésében - rendezőként és művészeti vezetőként ­meghatározó volt a szerepe. Határozott arcula­tot adott a társulatnak, rendezéseiben az elő­adások tartalmi magvát és üzenetét a metafora eszközeivel erősítette, sajátosan expresszív lá­tásmódját funkcionálisan alkalmazta mind a képi kompozíciós megoldásokban, mind a vi­lágításban. Pontosabb rendezései közé tartozik Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Ta­mási Áron: Énekes madár, Sütő András: Káin és Ábel, Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Ma­dách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare: Hamlet c. müve. - Tanulmányaiban főleg a rendezéssel és a színház korszerűsítésével fog­lalkozik. M.; Az égigérő fa alatt (Vörösmarty Mihály Cson­gor és Tünde c. mesedrámájáról), tan., ISZ 1973/7; A ruházat fejlődése (Alena Duslovával), ism.terj., Po. 1973; A rendezés története. Tanácsok színját­szóknak, Po. 1974. ír.; Fónod Zoltán: Új korszak kezdetén, krit., Hét 1968/7; Batta György: Lesz-e színház és hetilap Kassán, Úlfj 1968. nov. 19.; Tóth László: Müsset és Beke, ISZ 1978/3; Encyklopédia dram, umení Slovenska, Po. 1990; Ki kicsoda Kassától Prágáig?, Szekszárd 1993. F. Z. BEKE Zsolt (Dunaszerdahely, 1973. dec. 25.): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 1998-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar-esztétika szakos tanári oklevelet szer­zett. Jelenleg a Kalligram Kiadó szerkesztője és a Kalligram folyóirat olvasószerkesztője. ­2001-től publikál. Kritikái, kritikai reflexiói jobbára a Kalligramban és az Új Forrásban je­lennek meg. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság tagja. Tanulmánnyal szerepelt a Kor/szak/határok (2002) és a Somorjai dispu­ta 1. c. antológiában (2003). Kutatási területe a mai magyar irodalom és a vizuális költészet, melyről monográfiát is írt. M:. „Jel"-en lét, monogr., 2004. lr. \ H. Nagy Péter: A „vizuális költészet" archeoló­giája, ÚSZ Könyvjelző 2005/2. BELLYEI László; Zapf (Beregszász, 1910. febr. 25.- Kaposvár, 1995. jan. 6.): kritikus, publicista. A magyar-német szakot Po.-ban és Prágában végezte, s egyik vezetője volt az egyetemista ifj. mozgalom Magyar Munkakö­zösség csoportjának. Egyetemi éveitől kezdve sűrűn publikált. Kritikai és kultúrpol. cikkeit 1938-ig eredeti családnevén (Zapf), szépiro­dalmi munkáit Bellyei néven írta. 1938-tól a Bellyei nevet vette fel. Főként kultúrpol. cik­kei (Kisebbségi kultúrpolitika, MÍ 1932/9; Há­rom kultúrfront, Jövő 1932/6-7) és Darkó Ist­vánról, Győry Dezsőről, Mécs Lászlóról írt kritikái keltettek figyelmet. A csehszlovákiai magyar irodalom c. szakdolgozata, melyet ki­bővítve 1937-ben pályázatra is beadott, a má­sodik vh. idején elveszett. 1939-től Mo.-on élt, a kaposvári tanítóképző főiskola tanára volt. M.: A német irodalom a 20. században (társszerző), Bp. 1966; Anyanyelvi tantárgypedagógia (társszer­ző), uo. 1975. Jr.: Kemény G. Gábor: így tünt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története 1918-1938, Bp. 1940; Turczel Lajos: 1989 előtti irodalomtörté­neti szintéziskísérletek az első irodalmi szaka­szunkról. = Visszatekintések..., Dsz. 1995. T. L. BENCZÚR Vilmos (Kassa, 1873. dec. 17. ­uo., 1940. ?): történész. A két vh. között a Kassai Takarékpénztár tisztviselője és a Ka­zinczy Társaság pénztárosa volt. A helyi la­pokban publikált, főként Kassa történetével foglalkozott. 42

Next

/
Thumbnails
Contents