Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Tan könyvirodalom jelentettek meg. A tankönyvek zömét, a magyar nyelvtankönyvek, irodalmi olvasókönyvek és irodalomtörténetek kivételével, csehből vagy szlovákból fordították. Mivel a losonci ref. teológián kívül nem létezett magyar nyelvű egyetem vagy főiskola, ilyen jellegű tankönyvek nem jelentek meg magyarul. A prágai és po.-i egyetemen a magyar szakosok részére tartott előadások cseh, ill. szlovák nyelvűek voltak, de a hallgatók többsége mo.-i tankönyveket is szerzett. - Az elemi és polgári iskolák magyar nyelvtan- és irodalomkönyveinek ismertebb szerzői: Banai Tóth Pál, Boross Béla, Benczik Samu, Czabán Samu, Farkas István, Kanyar József, Osztényi József, Wesely Lajos. A középiskolai magyar nyelvtani, stilisztikai és irod. tankönyveket fóleg Bíró Lucián, Borka Géza, Vojtech Cvengroš, Mayer Imre, Keresztes Pál és Orbán Gábor, a retorikát és a tanítóképzői pszichológiát František Jančovič, a költészettant Scherer Lajos írta. A polgári és középiskolák részére stilisztikai segédkönyvként Petőfi János Vitézét és Arany Toldiját is kiadták: ezekhez a jegyzeteket Borka Géza, az illusztrációkat Haimos Károly készítette. A többi középiskolai tantárgy tankönyveinek szerzői vagy fordítói közül kiemelhetők: Gidró Bonifác (matematika), Horváth Cézár (földrajz, természetrajz), Krammer Jenő (francia), Magyar Győző (történelem), Mészáros György (algebra, fizika, ábrázoló geometria), Mitterhauszer Richárd (kémia), Orbán Gábor (latin), Scherer Lajos (német). A pedagógusok (és szülők) részére megjelentetett jelentős ped. és módszertani könyvek: Bíró Lucián: Magyar helyesírási szótár, Komárom 1924; Szavaló könyv (szerk. Borka Géza), Komárom 1924; Krammer Jenő - Szalatnai Rezső - Szerényi Ferdinánd: A serdülőkor problémái, 1932; Mészáros György: A népiskolai számtantanítás módszertana tanítók és tanítójelöltek számára, 1931; Mónus Gyula - Szerényi Ferdinánd: Honismeret és polgári nevelés tanításának útmutatója, 1933; Seidl (Szepessy) Sándor: Idegen szavak zsebszótára, é. n.; uő: A magyar helyesírás zsebszótára, 1931. - II. A szlovák állam idején Dél-Szlovákia elcsatolása következtében erősen lecsökkent a magyar lakosság és iskolák száma. A magyar nyelvű tankönyvírás szinte teljesen szünetelt, s egy 1940-es miniszteri rendelet - a gimnáziumi latin, német és francia tankönyvek kivételével az 1939 előtti tankönyvek használatát is megtiltotta. Az oktatók diktálással és a régi tankönyvek használatának hallgatólagos tudomásul vételével igyekeztek megoldani a lehetetlen helyzetet. Az elemi iskolák legfontosabb könyveit a kisebbségi társadalom önerejéből próbálta kiadni, de ez a nagy nyomdaköltségek miatt csak a legalsóbb osztályok olvasókönyvei esetében sikerült {Tulipán ABC, Tulipán olvasókönyv). - III. Az 1945 utáni jogfosztottság idején a magyar nyelvű iskolai oktatás teljes mértékben szünetelt. Mivel az 1949-től kezdődő újrarendezésre már a kommunista rendszerben került sor, a tankönyvirodalomban is a kommunista kultúrpolitika érvényesült, ami főleg a humán tárgyak tankönyveire nyomta rá bélyegét folyamatos torzításokat okozva. Nagyon sokszor a tankönyvírók kiválasztása sem szakmai, hanem pártszempontok alapján történt. Az 1950/5l-es iskolai évben az Állami Ped. Könyvkiadó (1953-tól Szlovákiai Ped. Könyvkiadó) keretében létrehozott magyar szerkesztőség lett tankönyvirodalmunk fő szervezője. Az alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképzők számára készített magyar nyelvtan- és irod. tankönyvek ismertebb szerzői: Bartha Tibor, Bertók Imre, Csanda Sándor, Farkas István, Gerő János, Hasák Vilmos, Kovács István, Kulcsár Tibor, Mayer Imre, Mózsi Ferenc, Orbán Gábor, Ozorai Ferenc, Párkány Antal, Pásztó András, Sas Andor, Szeberényi Zoltán, Szuchy Magdolna, Tankó László, Teleki Ilona, Turczel Lajos, Varsányi László. A többi tantárgy tankönyveinek fordítói közül kiemelhetők: Bernáth Miklós (földrajz), Dvorsky Katalin (matematika, fizika), Földes Ilona (óvodai nevelés), Kecskeméthy Győző (polgári nevelés), Kissling Eleonóra (történelem), Mázik Mária (természetrajz), Oláh György (matematika), Öllős Árpád (biológia, földrajz), Párkány Antal (történelem), Sima Éva (polgári nevelés), Simon László (kémia), Stollár István (természetrajz, földrajz), Szabadi János (földrajz), Szeberényi Judit (pedagógia), Vrbar Gizella (kémia), Zeman László (természetrajz). - A po.-i és prágai egyetemen és a nyitrai ped. fakultáson tanuló magyar 409