Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Színház egymást. A leghosszabb életű kisebbségi színházi lap volt, közepes színvonallal. A többi laphoz hasonlóan rendszeresen közölte a heti műsort és az operettek sláger-énekszámait; minden számában voltak színészportrék és változó című pletykarovatok. Többször közölt vidám színpadi jeleneteket, verseket és könyvrecenziókat. T. L. Színház: színházi és művészeti hetilap. A Színház és Sport folytatásaként 1923. okt. 30tól 1925. márc. 27-ig jelent meg Kassán. Főszerkesztője és kiadója Kultsár Miklós, belső munkatársai Teleky Sándor, Thuróczy Gyula és Szigeti Miklós, külső munkatársai Keller Imre, Lányi Menyhért és Spielberger Leó voltak. A jó színvonalú lap több cikkben elemezte a kisebbségi színjátszás fejlődésének akadályait, markáns színészportrékat közölt, és ismertette az előadandó darabokat. T. L. Színház és Mozi: színházi és filmhetilap. Egy színházi szezon alatt, 1922. jún. 15-től aug. 12ig jelent meg Po.-ban, Gellért Jenő és Rehorovszky Jenő szerkesztésében. ígéretes színvonalú lapként indult, első számaiban az alkalmi anyagokon kívül kisebb tanulmányokat is közölt (Kázmér Ernő: Színpad és színpadi kultúra; A színház múltja és jövője; Weichherz Gyula: A mozi múltja jelene és jövője). A bemutatás előtt álló darabokról (pl. Čapek R.U.R.-járól) részletes ismertetéseket nyújtott. Verseket, tárcákat is közölt, többek között Antal Sándor, Földes Sándor, Sebesi Ernő és Sándor Ernő tollából. T. L. Színház és Sport: színházi és sporthetilap. 1923 okt.-ben 4 száma jelent meg Kassán, Kultsár Miklós szerkesztésében. Az 5. számtól a neve Színházra változott, és a sportanyagok elmaradtak. T. L. Színházi Hét: színházi és művészeti hetilap. 1919 aug.-tól 1920 jan.-ig a Tavasz folyóirat mellékleteként jelent meg Po.-ban, Szeredai Gruber Károly, Honty Ottó és Neogrády Ödön szerkesztésében. A közepes színvonalú lap munkatársai közé tartozott a kitűnő színészportrékat író Holly Jenő. A po.-i képző- és zeneművészeti eseményekről is tudósított. rp . Színikritika, színházi irodalom - színjátszás: I. Az első köztársaság első tíz évében Szlovákiában egyetlen hivatásos magyar színtársulat működését engedélyezte a politikai vezetés, s ez a Po. és Kassa közötti térségben vándorolt. 1928-ban az egységes színikerületet nyugati és keleti részre osztották, s ennek megfelelően két társulatnak adtak koncessziót. Az ismertebb színigazgatók Faragó Ödön, Földes Dezső, Iván Sándor és Polgár Károly voltak. Kárpátalja magyarlakta területén egy társulat működött. A magyar színjátszás minőségi fejlődését az állami és járási szubvenciókból való kisemmizettségen kívül egyéb diszkriminatív intézkedések is akadályozták: a koncessziók kiutalásával kapcsolatos visszaélések, a színházi idény előnytelen megállapítása Po.-ban és Kassán, a mo.-i színészek szerződtetésének tilalma vagy korlátozása, a hazai magyar színészképzés iránti kérelmek visszautasítása. Ilyen körülmények között a kisebbségi társadalom önerejéből létrehozott Szlovenszkói és Kárpátaljai Színpártoló Egyesületek támogató igyekezete sem lehetett hatékonyabb, a társulatok állandó egzisztenciális nehézségekkel küzdöttek, s művészi színvonaluk többnyire gyenge volt. A műkedvelő színjátszást városi viszonylatban a hagyományos kult. egyesületek, a szocdem munkásakadémiák és a kommunista munkásotthonok karolták fel, falusi viszonylatban pedig nagyon sikeresen az SZMKE. A hivatásos színtársulatok és a munkásakadémiák színjátszó csoportjainak műsorában többször szerepeltek hazai írók (Bihari Mihály, Lányi Menyhért, Merényi Gyula, Sándor Imre, Sebesi Ernő, Sziklay Ferenc, Vécsey Zoltán stb.) alkotásai, de kiemelkedő mű ezek között nem volt. - A színházi élet bemutatásával, a színjátszás értékelésével elsősorban és hivatásszerűen a színházi lapok foglalkoztak, melyek Po.-ban vagy Kassán jelentek meg a háromhónapos színházi idény alatt, s többnyire rövid életűek voltak. Színvonalasabb közü390
