Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SZARKA László ladó szlovák értelmiség sajtóorgánuma) mun­katársa, a két világháború között a munkás­sajtó hasábjain publikált. Tudományos kuta­tómunkájában elméleti kérdésekkel, a filozó­fia történetével, a gazdaság, esztétika és etika összefüggéseivel is foglakozott - Az 50-es é­vek közepétől rendszeresen publikált az Új Szóban. Kiváló előadó volt, főleg gazdaság­politikai kérdésekkel foglalkozott, szívesen vállalt előadásokat magyar közegben is. Munkásságáért Köztársasági Érdemrenddel (1959), majd szlovák Állami Díjjal (1972) tüntették ki. F. Z. SZAPU Viola Magda (Szimő, 1951. júl. 29.): néprajzkutató. A nagysurányi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett (1970), majd a bp.-i ELTE BTK-n néprajz-történelem szakon szerzett oklevelet (1978). Uott dokto­rált (bölcsészdoktorátus: 1990; PhD: 2001). Egyetemi tanulmányai befejeztével a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága (Kaposvár) néprajzosa, muzeológusa. 1991-től uott a me­gyei múzeum tudományos és általános igazga­tóhelyettese. - Bölcsészdoktori értekezését, a­mely a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság kiadásában könyv alakban is megjelent, szülő­faluja népi kultúrája változásairól írta (Élet­módvizsgálatok a Vág völgyében. Szimő, Ko­márom 1993). Elsősorban folklorisztikával fog­lalkozik. Könyvei, tanulmányai, cikkei, ame­lyek jelenleg földrajzilag főleg a somogyi tér­séghez kötődnek, különböző mo.-i szaklapok­ban, múzeumi évkönyvekben jelennek meg. L. J. SZARKA László (Klobusic, 1953. aug. 20.): történész, a történettudomány kandidátusa. Gyermekkorát Alsószeliben töltötte, a galántai gimnáziumban érettségizett (1971), majd a po.-i Komenský Egyetem BTK-án magyar­történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1976). 1976/77-ben az SZTA Történettudo­mányi Intézetének (Pozsony) tudományos ösztöndíjasa, 1977-1985 között a CSTA buda­pesti kutatócsoportjának tudományos ügyinté­zője, 1986-1995-ben az MTA Történettudo­mányi Intézetének tudományos munkatársa, később mb. osztályvezető (1995/98), majd programigazgató (Kisebbségkutató Műhely, 1998/2000). 2001-től az MTA Kisebbségkuta­tó Intézetének igazgatója. A 70-es évek végé­től Mo.-n él, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1995-ben szerezte meg. Kutatási te­rülete a cseh és szlovák történelem a 19-20. században, a nemzetiségi kérdés Mo.-on és Közép-Európában, a magyar nemzeti kisebb­ségek története a 20. században, valamint emi­kai térszerkezeti változások a kelet-közép-eu­rópai határmenti régiókban, etnopolitikai konfliktusok a Mo.-gal szomszédos államok­ban és a magyar kisebbségek 20. századi mig­rációs és asszimilációs veszteségei. A szom­szédos országok tudományos intézeteivel ki­terjedt kapcsolatai vannak. - A 70-es évek kö­zepétől publikál, először irodalomkritikákat, könyvrecenziókat írt, a történelem iránti ér­deklődése a 80-as években vált határozottá. Tanulmányok a magyarországi szlovákok múltjából (ISZ 1981/7.) c. írása jelzi, hogy fi­gyelme a magyar-szlovák kapcsolatok, ezen belül is a szlovák történelem felé fordul. Ta­nulmányai, forrásközlései a közép-európai sorsközösség témáit érintik. Kutatási eredmé­nyeit A szlovákok története (Bp. 1993), ill. a Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetisé­gi politika 1867-1918 (1995) c. köteteiben összegezte. A szlovákok története c. kötetben tárgyilagosan, tudományos igénnyel vizsgálja a szlovák nép történetét, s különösen történel­mi párhuzamai tanulságosak. A Szlovák nem­zeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867- 1918 c. művében a nemzeti fejlődés súlyponti kérdéseit vizsgálja, s feltárja azokat az okokat, melyek 1918-hoz, a szlovákok kü­lönválásához vezettek. A Fejezetek a csehszlo­vákiai magyarság történetéből 1918-1992 c. gyűjteményes kötetben közölt tanulmányában is az együttélés kérdéseit boncolgatja. írásai­nak erénye a tények tárgyilagos szemlélete, az árnyalt és választékos stílus. M: Szlovákkérdés - felvidéki politika 1918 előtt, tan.. Kort. 1987/3; A méltányos nemzeti elhatároló­dás lehetősége 1918 végén, tan., Regio 1990/1; A kisebbségi kérdés a magyar-csehszlovák kapcsola­tokban, tan.. Regio 1990/3; Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár közép-európai dossziéja (Lit­379

Next

/
Thumbnails
Contents