Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
SZABÓ Béla sa az I. Rákóczi Ferenc és Thököly-féle felkelések korában, uo. 1910; A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán, uo. 1913; A kassai ferencesek a régmúlt századokban, uo. 1941; Hogyan helyezzük el a Rákóczi-emlékcsoportot?, uo. 1941; Baróti Szabó Dávid kassai társasága, Gödöllő 1942; A leleszi prépostság vázlatos története, Jászóvár 1944. Ir.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (szerk. Gyüre Lajos), Kassa 1968. Cs. S. SZABÓ Antal (Losonc, 1915. szept. 12.-Po., 2004. júl. 17.); ref. lelkész, püspökhelyettes, tanulmányíró. Losoncon érettségizett, teológiai tanulmányait ott és Debrecenben végezte. A lelkipásztori munkát 1937-ben Munkácson kezdte, s nyugdíjazásáig (1976) több helyen (Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, ismét Léva, Diósförgepatony) működött. A jogfosztottság és a visszarendeződés éveiben sokoldalú szervező munkát végzett a barsi ref. egyházmegyében. 1953-1954-ben (lelkészi munkája mellett) a prágai egyetem protestáns teológiai karán kinevezett docensként adott elő a magyar ref. hallgatóknak, s havonta egyszer magyar istentiszteletet tartott, melyen a teológiai kar hallgatóin kívül más egyetemisták és prágai magyar reformátusok is részt vettek. Diósförge-patonyban nagyrészt önerőből s az ö irányításával épült fel a szép modern templom. Nyugdíjazása után Po.-ban élt, s 1977 és 1981 között az I. kerületi Lakásépítő Vállalat (Bytový podnik) levéltárának a megszervezésével foglalkozott. - Egyházi lapokban publikál. Legjelentősebb írása A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története (Regio 1990/3^1). Szellemi passzióból matematikai kutatással is foglalkozott, s megoldást dolgozott ki a Heron-háromszögek matematikai problémájára (A háromszögek világa, kz., 1980). T. L. SZABÓ Béla; Melier Bemard (Nagymihály, 1906. szept. 21. - Pozsony, 1980. okt. 16.): költő, író, újságíró. Az elemi iskola hatodik osztálya után szabóinas lett, a szakmának azonban hamarosan hátat fordított. 1949 febr.tól nyugdíjazásáig (1970) az Új Szó szerkesztője volt. - Négy verseskötete jelent meg (Felszakadt gondolatok, 1928; Pipacs, 1929; Éhes vagyok/, 1931; Érett szegénység, 1935), az irodalmi elismerésért vívott küzdelme azonban csak prózaírói tevékenységében mondható viszonylag eredményesnek. A művészi megformálás tartós gondjai közé tartozott. Első prózai jelentkezése az Ezra elindul (1935) c. kétkötetes, önéletrajzi ihletésű regénye, melynek hőse egy nagymihályi zsidó fiú (Müller Ezra), aki a kisvárosi gettóvilággal és apja vallásos elfogultságával egyaránt szembekerült. Mesterséget tanul, de megunja szakmáját, s olvasmányai hatására az irodalomnak akar élni. A regény egyes epizódjai érdekesek, cselekménye azonban túlzsúfolt, s az aránytévesztés miatt érdektelenné válik. A 30-as évek végén írta A menyasszony c. művét, melyet később sem tudott túlszárnyalni. A kisregényt eredetileg színdarabnak szánta (A Reggel 1932 ápr.ban részleteket közölt belőle, 1935-ben a komáromi műkedvelők előadták, majd rádiójáték formájában a szlovák rádió magyar adása is közvetítette). Első változata 1937-ben készült, egy évvel később a po.-i Magyar Újság folytatásokban közölte. Könyv alakban csak 1956-ban jelent meg, 1957-ben (Mladucha címmel) szlovákul is kiadták. A regény hősei a szegénység és a kiszolgáltatottság rabjai. Furcsa a regényhős Emma, Friedné cselédje, de furcsa a nagysága is, aki szegény és beteg zsidó asszony, nem is igazán nagysága, de mert tehetetlen, rászorul a cselédre. Emma ámokfutása akkor kezdődik, amikor egy éjszaka szobájába engedi az ablakán kopogó éhes csavargót, s megosztja vele mindenét. A találkozástól kezdve menyasszonynak érzi magát, azzal sem törődik, hogy a gyanús idegen közben meglopta. Életét a szeretetvágy tölti ki, mígnem balladába kívánkozó sorsa öngyilkosságban végződik. Bármennyire is Kosztolányi Édes Annájának oldalági rokona Emma (Turczel Lajos szerint a cseh Jarmila Glazarová Adventjéhez hasonlítható a regény), a környezet, melyben a regényhős él, egészen mas, mint a Kosztolányi vagy Glazarová festette környezet. Az elesettség, a nyomor és a szegénység kiált itt emberségért, ifjúsági regényként vált sikeressé a Marci, a csodakapus (1955) c. műve, melyben egy kisdiák csodaka373
