Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

RÉNYI Magda toztak: Jarnó József, Juhász Arpád, Palotai Boris. Rendezvényei közül különösen az 1926 nov.-ben szervezett Móricz-est emelkedik ki. A kisebbségi írók kiadásával is megpróbálkozott, s megjelentetett néhány könyvet, melyet a Kassai Napló ilyen célra előkészített hasábjaiból fűztek össze (Kaczér Illés: Dr. Hulla; Jarnó József: Önarckép; Darkó István: A legnagyobb úr\ Farkas István: Egyszerű történetek; Juhász Árpád: Búcsúzó stb.). A József Attilától Tüzek éneke címen tervezett kötet kiadása nem valósult meg. lr.: Fábry Zoltán: Egy ismeretlen József Attila-kötet nyomában. Fáklya 1955/8-9. = F. Z. Öí 7. 1988. T. L. RÉNYI Magda; Jelínková (Kékkő, 1926. jún. 26. - Besztercebánya, 1996. jan. 21.): író, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba (1936— 1944), befejezni azonban nem tudta, mert Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. Az opatovái textilgyárban dolgozott, 1950-től Besztercebányán a Csehszlovák Távirati Iroda (ČTK) munkatársa, majd 1960-tól haláláig a Szlovák Rádió besztercebányai stúdiójának munkatársa volt. - 1957-ben Egyszer volt, hol nem volt, 1961 -ben pedig A telhetetlen tarisznya címmel jelent meg mesekönyve. Meséiben szinte ráfeledkezik történeteire, kedves közvetlenséggel, választékosan szép stílusban szövi mondanivalóját. Jó érzékkel kerüli a sablonokat, bár témáiból a didaktikus szándék sem hiányzik. Második kötete „embernélküli", szereplői a füvek, a virágok, az állatok, a tárgyak. Meséi kiemelkednek a korabeli átlagból és a kisebbségi gyermekirodalom egészséges hagyományát erősítik. lr.: Fábry Zoltán: Mesekönyvek. = F. Z. Harmadvirágzás, Po.-Bp. 1963. F. Z. RÉSŐ Zoltán, E. (Magyarsók, 1912. aug. 5.Vágsellye, 1996. jan. 15.): költő, prózaíró. A középiskolát Érsekújvárott, a gyógyszerészetet Prágában végezte, ahol vegyészdoktori címet is szerzett. Rövid ideig cukorgyári mérnökként, majd gyógyszerészként dolgozott. Versírással diákkorában foglalkozott; a Milliók építenek c. első kötetét 1930-ban a csszl. hatóságok elkobozták. Önéletrajzi jellegű prózai munkáit idős korában írta. M.: A meleg kazánok, v., Dsz. 1931; Csipkebokor, v„ Érsekújvár 1934; Újvári gimnazisták, r. (Dobossy László előszavával), Bloomington 1991; Prágai egyetemisták, r„ uo. 1995. lr.: Scherer Lajos: E. R. Z.: A meleg kazánok, MiL 1932/1; n. p. (= Neubauer Pál): E. R. Z.: Csipkebokor, PMH 1934. ápr. 17.; Strba Sándor: E. R. Z.: Prágai egyetemisták, Castrum Novum 1995. aug. 23. T. L. RÉV József (Nagymihály, 1892 - Auschwitz, 1944): költő. Jogot tanult Po.-ban, majd Selmecbányán dolgozott ügyvédként. A Kassai Naplóban és vidéki lapokban publikált. M: Készülődöm, v., Beregszász 1911; Dalol a csend, v., Kisszeben 1924; Még nincs későn, v., Léva 1936. Ir.: Fábry Zoltán: írók és irodalom Szlovenszkón, KN 1926. nov. 21. = F. Z.: Öí 2; Győry Dezső: Dalol a csend, KN 1924. okt. 19.; uő: Még nincs későn, MaN 1936. júl. 18. ^ 0 Cs. S. RÉVAY István, gróf (Tajna, 1899. máj. 7. Korneuburg [Ausztria], 1989. okt. 30.): történész, politikus, publicista. Egyetemi végzettséget a magyaróvári mezőgazd. akadémián szerzett. Mindkét ágon előkelő grófi családból származott, de a grófi címet - közeli rokonához, a Kisnemesek Tajnán c. könyv szerzőjéhez, Révay József filozófiai íróhoz hasonlóan - nem szívesen használta. Demokratikus, toleráns viselkedésével nagy népszerűségnek örvendett a két vh. közötti kisebbségi közéletben. Kiemelt tisztségeket töltött be a magyar ellenzéki pártok társad, és kult. szervezeteiben (Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége, SZMKE), de baloldali kezdeményezésű akciókban (Tavaszi Parlament, Magyar Kisebbségi Társaság) is aktívan részt vett. Egyik fő szervezője és elnöke volt az önirányítású kisebbségi magyar sportéletnek. Közhasznú és tud. tevékenységét a népfrontos szellemiségű kommunista Magyar Napban is tisztelettel méltatták. A bécsi döntés után egy ideig a Felvidéki Magyar Párt ügyvezető elnöke, 1941 348