Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
PAPP Imre gyobb sikert. 1925-ben Az instruktor c. novellájával jutalmat nyert a Nyugat pályázatán, 1934 és 1939 között négy prózai kötete jelent meg, ezek közül a Péter címűt szlovákra is lefordították. 1939-ben Bp.-re költözött, ahol 1945 után sikeres pályát futott be. M. (csak a Szlovákiában írottak): Tavaszi áradás, v., Kassa 1929; Valaminek a végén, v., Bp. 1929; Csillag és kenyér, v., Kassa 1936; Péter, ifj. r., Bp. 1934; Julika, if), r., uo. 1937; Isten ölében, elb., Tornaija 1936; Julika és az ötödik osztály, ifj. r., Bp. 1934. Ir.: Komlós Aladár: Tavaszi áradás, Ny 1926, 1106; Krammer Jenő: Szlovenszkói írók ifj. regényei, MF 1934, 251; Szalatnai Rezső: Csillag és kenyér, MÍ 1936/8; Kató Pál: Isten ölében, Tátra 1937/7. T. L. PAPP Imre (Vágsellye,1959. május 25.): költő. A nyitrai Húsipari Szaktan intézet (1977), majd a pozsonyi Dolgozók Gimnáziuma (1990) elvégzése után volt hentes, szakács, raktáros, könyvtáros, ma megint raktárosként dolgozik egy prágai üzemben. A múlt század nyolcvanas éveitől máig Prágában él. Első versét a Mozgó Világ közölte 1989-ben. - Furcsa, erősen „alulretorizált" verseinek megtanulatlan vagy inkább elfeledett nyelvében mintha egy személytelen „személyiség" s egy banálisan hétköznapi, de banalitásában szinte metafizikai világ körvonalai képződnének meg. Újabb verseiben ez a világ intellektualizálódni látszik, hangsúlyos művelődéstörténeti anyagban, erotikus jelképekben konkretizálódik. M.: Versek, v., 1995; Pipacsok, v., 2002. Ir.: Tőzsér Árpád: Tanító rőf most Kárpátok, Prágai Tükör, 1995/3; Vörös Péter: Egy vajúdó garabonciás könyve. Új Szó, 1996. augusztus 6. T.A. PARÁNYI Pál Keller Imre PÁRKÁNY Antal (Gaiánta, 1927. szept. 16.): szakíró, tankönyvszerző. Az érsekújvári, majd a bp.-i felsőkereskedelmi iskolában tanult, 1946-ban érettségizett. 195l-l956-ban a po.-i Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán (lev. tagozat) tanult, ahol magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1972-ben a Komenský Egyetem BTK-án doktorált. 1946-1949 között Csehországban munkásként dolgozott, 195 l-l953-ban Hidaskürtön, 1953-1957-ben Galántán tanított. Egy évig központi tanfelügyelő (1957-1958), majd a szenei középiskola igazgatója (1961) és a somorjai középiskola tanára (1961-1963) volt. Ezt követően nyugdíjazásáig (1990), ismét a szenei középiskola (gimn.) tanára, ill. igazgatóhelyettese. Pedagógiai tevékenységét 1999ben fejezte be. - Főleg pedagógiai szakcikkeket és kritikákat írt. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (monogr. 1975) címmel feldolgozta az ismert irodalomtörténész és történetíró életművét. 1957től főleg tankönyveket és módszertani segédkönyveket írt, ill. fordított. A történelem- és irodalomtankönyveket, szöveggyűjteményeket társszerzőkkel készítette. M: Anyanyelvünk tanításáról (tankönyv, 1964), Kor és irodalomtörténeti hagyaték (Sas Andor), ÚSZ 1974. jan. 23.; Szene múltjából, ISZ 1974/7; Albert Molnár Szenei, 1980). Ir.: Turczel Lajos: Pályakép Sas Andorról. Úí 1976/2; Szalatnai Rezső: Sas Andor: P. A. könyve, MN 1976. febr. 22. F. Z. Párkány és Vidéke - Štúrovo a okolie (Párkány, 1991-től): kétnyelvű havilap. Kiadja a Párkányi Városi Művelődési Központ. 2002től regionális havilap. Korábban a városi önkormányzat kétnyelvű havilapja volt. Példányszáma a 90-es évek elején ötezer volt.Főszerk.: Himmler György (1992). F. Z. PÁRKÁNY Lajos (Pozsony, 1894 - Pozsony, 1973. dec. 16.): tanulmányíró. Gimnáziumi és jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A magyar ellenzéki pártok híve, a szlovák állam idején az Esterházy János vezette Magyar Párt vezetőségi tagja és a Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke volt. 1945. júl. 29-én Esterházyval és Csáky Mihállyal együtt benne volt abban a 10 fős csoportban, melyet a csszl. hatóságok átadtak a szovjet katonai szerveknek. Akárcsak társainak, egyetlen „bűne" neki is a Magyar Pártban való tevékenysége volt, amiért 8 év börtönre ítélték. A fogságot csak ő, Csáky Mihály és Teszár Béla élték 324
