Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Nőmunkás jes egészében az érsekújvári gimnáziumhoz kötődött. Kiváló pedagógus volt, s a helyi i­rod. rendezvények előadójaként is nagy nép­szerűségnek örvendett. - Tört. tanulmányai, cikkei a komáromi Nemzeti Kultúrában és a PMH-ban jelentek meg. Országos magyar tud. pályázatok zsűrijében többször szerepelt, s an­nál a pályázatnál, melyet 1931-ben Esterházy János írt ki a magyar nemzeti történet megírá­sára, Zichy István mo.-i történésszel és Sziklay Ferenc íróval működött együtt. A 6 pályamunka közül egyet sem tartottak díjra ér­demesnek. M.: A katolikusok. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 (szerk.: Borsody István). Bp. 1938; Va­gyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság társa­dalmi rajza 1918-1945 (szerk.: Fazekas József), Po. 1993. lr.: Thain János: N. Ö. = Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium Értesítője 1940/41. T. L. NÓTA János (Losonc, 1943. febr. 8.): műfor­dító, író. 1962-ben rádiószerelő szakoklevelet szerzett Po.-ban, majd 1963-1966-ban esti ta­gozaton elvégezte a gimnáziumot Füleken. 1966- 1967-ben a nyitrai Pedagógiai Karon matematika-képzőművészet szakot, 1968­1971-ben a Komenský Egyetem BTK-án ma­gyar-német szakot hallgatott. Ford.: Felzárkózva (többekkel), 1974: Jozef Dunajovec: Ember és folyó (többekkel), 1977; Gizela Kocoureková: Zelma, 1977; Ján Jonáš: A ti­zenegyedik parancsolat, 1978; Peter Jaroš: Az ezer­éves méh, 1981; Hány színű a szivárvány, antol. (többekkel), 1981; Agyaghegedű, antol. (többek­kel), 1982; Jozef Kot: Születésnap, 1983; Peter Jilemnický: Krónika, 1989; Ľubomír Feldek: Van Stiphout, 1990; Božena Němcová: Nagyanyó, 1990. 1984-ben a Születésnap, 1991-ben a Van Stiphout fordításáért Madách Imre-díjat kapott. M. J. Nő; Dolgozó Nő (1952. jan. 15.-től): a Cseh­szlovák, ill. Szlovák Nőszövetség KB képes hetilapja. Első száma Dolgozó Nő címmel je­lent meg 16 oldalon, 2000 példányban. 1955­től havonta kétszer, 20 oldalon, 1965-től na­gyobb formátumban 16 oldalon jelent meg. 1966 jan.-tól Nő címmel hetilapként, 1975­1976-ban (nyomdatechnikai okokból) kéthe­tenként, 1977-től megint hetenként adták ki, 1981-től 24 oldalon. 1991-ben több hónapos szünet után jelent meg újra kéthetente, a Diák­hálózat kiadásában. 1992-től Új Nő címmel a Magyar Asszonyok Ligája, majd Dunaszer­dahelyen a Loar Kft. (1994) adja ki. - Kezdet­től fogva érdeklődéssel követte a csszl. magyar irodalom fejlődését, munkatársai között min­dig találunk írókat, költőket (Egri Viktor, Dá­vid Teréz, Ordódy Katalin, Kovács Magda, Mikola Anikó stb.). Rendszeresen foglalko­zott a megjelent irod. alkotásokkal (Tájoló), az olvasómozgalom kérdéseivel (Egy hónap - egy könyv) stb. A 80-as években 35 ezer példány­banjelent meg. Főszerk.: Hanka Nová (1952), Turi Mária (1953), Szarkáné Lévay Erzsébet (1962), Haraszti-Mészáros Erzsébet (1972), Pákozdy Gertrúd (1986), Zácsek Erzsébet (1989), Grendel Ágota (1990), Kocsis Aranka (1991). F. Z. Nőmunkás: kommunista hetilap. 1924-1925­ben jelent meg Kassán a Munkás vasárnapi mellékleteként, Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza és Rác Gyula szerkesztésé­ben. A városi és falusi nők pol. és kult. prob­lémáival foglalkozott, s irod. rovatában folyta­tásos regényeket is közölt (Barta Lajos: Külö­nös történet; Upton Sinclair: A szerelem za­rándokútja). 313

Next

/
Thumbnails
Contents