Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

NEUFELD Béla Kisalföld néprajzának válogatott bibliográfiája, Ko­márom 1995; L. Juhász. Ilona: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1992, uo. 1995; uö: Szlováki­ai magyar néprajzi bibliográfia 1987-1988, Dsz. 1998; uö: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1989-1990, uo. 1999; uő: Szlovákiai magyar nép­rajzi bibliográfia 1991-1992, uo. 2000; uő: Szlová­kiai magyar néprajzi bibliográfia 1993-1994, Galánta 2000; Liszka József: A szlovákiai magya­rok néprajza, Bp.-Dsz. 2002; uő: A szlovákiai ma­gyar néprajzi tudományosság publikációs lehetősé­gei a rendszerváltás után. = Viga Gyula - Holló Szilvia Andrea - Cs. Schwalm Edit szerk.: Vándor­utak. Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sán­dor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Bp. 2003; L. Juhász Ilona: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1995-1998, Somorja-Dsz. 2003; uő: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 1999— 2002, uo. 2004. L. J. Népszava: a baloldali csszl. szocdem párt, 1921 máj.-tói Csehszlovákia Kommunista Pártja magyar nyelvű hetilapja. 1919. aug. 24­én indult Po.-ban, Rékai Károly szerkesztésé­ben. 1922-ben magába olvasztotta az 1919 dec.-töl létező komáromi Munkáslapot. 1925 nov.-ben szűnt meg. Népújság: országos pol. hetilap. A csszl. ag­rárpárt (hivatalos nevén: Köztársasági Föld­műves és Kisgazda Párt) magyar nyelvű köz­lönyeként jelent meg 1923 és 1927 között, Po.-ban; váltakozó szerkesztői Klapka István, Bacsinszky Lajos, Duchaj János, Samuel Zoch és Farkas Aladár voltak. 1927 után háromszor is megváltozott a neve: Köztársasági Magyar Földműves (1927-1933), Földműves (1933­1935), Magyarság (1936-1938). Mindhárom változat főszerkesztője a hírhedten demagóg Békefi Sándor volt. A váltakozó felelős szer­kesztők: Stunda István, Farkas Aladár, Maár Béla és Rajnona Aladár. Az agrárpártnak helyi hetilapjai is voltak: az ipolysági Köztársasági Magyar Földműves (1931-1937) Duba And­rás szerkesztésében, a nyitrai Garamvidék (1928-1930) Zipser János szerkesztésében és a lévai Magyar Szó (1930-1936) Zipser János és Ádámy János szerkesztésében. NEUBAUER Pá! (Vágújhely, 1891. szept. 28. - Fonyód, 1945. máj. 4.): író, szerkesztő, műfordító. Jogi tanulmányokat folytatott Bp.­en. Az 1. vh. éveiben a Pester Lloyd munka­társa volt, első cikkei, elbeszélései itt jelentek meg. 1923-tól a PMH szerkesztője, irodalmi rovatának vezetője, verseit, elbeszéléseit is itt közölte. - Versei zömmel sikertelen kísérletek. Kétnyelvű író, magyar költőket (Ady, Petőfi) fordított németre és német írókat (Franz Kafka elb.) magyarra. Első és második regényét (Marie, 1926; Was gehst mich an? (Mi közöm hozzá?), 1935) németül írta. Sikeres müve a Das fehlende Kapitel (A hiányzó fejezet) c. re­gény, mellyel egy nemzetközi regénypályáza­ton nagydíjat nyert (1936), s az amszterdami Tiefland Verlag adta ki németül. 1939-ben a német megszállás elől Prágából Bp.-re mene­kült. Itt átdolgozta regényét, mely A jóslat (1944) címmel jelent meg. Ugyanezzel a cím­meljelent meg 1981-ben Po.-ban a Csehszlo­vákiai Magyar írók sorozatban. A regény a ki­sebbségi magyar próza egyik legjobb alkotása; középpontjában az erőszakmentesség áll. A „titok", a hiányzó fejezet csupán ürügy egyén és hatalom, történelem és haladás, humaniz­mus és embertelenség kérdéseinek a felvetésé­re. A valóság és a misztika keveredése alkal­mat nyújt az írónak mesélőtehetsége bizonyí­tására, izgalmas helyzetek és szokatlan formai megoldások érvényesítésére. M.: Wohin?, v., Bécs 1924; Egy élet szimfóniája (Hubay Jenő hegedűművész és zeneszerző életé­ről), r., Bp. 1942; Új regényirodalom, tan., Magyar írás 1932/2. Ir.: Fábry Zoltán: Hiányzó fejezet. = F. Z.: Öí 5, Po.-Bp. 1985; Vájlok Sándor: Mi közöm hozzá?, Új Élet 1936/7; Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat. Bp. 1940; Takáts Gyula: Kafka első ma­gyar fordítója- A Könyv 1964/5; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.-Bp. 1968; Fried István: N. P. és a prágai német irodalom. Helikon 1970; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. F. Z. NEUFELD Béla (Nagyszőllős, 1894. júl. 6. ­Budapest, 1962. okt. 18.): szociológiai író, kri­tikus. 1920-ban Po.-ban jogi, 1926-ban Prágá­ban orvosi diplomát szerzett, utána orvosként dolgozott. Egyetemista korában tagja volt a 311

Next

/
Thumbnails
Contents