Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Munkás tért, s a párt szlovákiai KB elnökségi tagjaként dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták; évekig volt börtönben. Amnesztiával szabadult, s 1963-ban rehabilitálták. Ir.: Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt, 1971. Cs. S. MOSONY1 Ferenc Weinberger János MOYZES Ilona (Deresk, 1921. okt. 27.): költő, író. Iskoláit szülőhelyén és Rimaszombatban végezte. Hivatalnokként dolgozott, évekig Moravská Ostravában élt, 1959-től Po.-ban lakik, 1989 után Kanadában él. - 1954-től jelentek meg versei a szlovákiai magyar lapokban. Az Új Szó és a Hét külső munkatársaként riportokat, karcolatokat közölt ostravai témákról. Verskötetének anyaga is zömmel ostravai ihletésű, helyzeteket, főként közvetlen élményeit rögzíti lazán kimunkált, érzelmileg telített, ódon formakészletü lírájában. A 70-es évektől meséket, mesés valóságtörténeteket közöl gyermekek számára. Ebben a műformában tartósabb érvényű műveket alkotott {Szél herceg szerelme). A felnőttekhez szóló elbeszélései (Harangok) és kisregénye {Barnus bátyó) gyengébb teljesítményt tükröznek, átlagos hangulatteremtő és meseszövő képességről, de a szerkesztés és nyelvi megformálás erőtlenségéről, a sematizmust és romantikát ötvöző szemléletről tanúskodnak. M: Ostravai dalok, v., 1965; Harangok, elb., 1973; Szél herceg szerelme, m., 1975; Szandi naplója, meseregény, 1983; Barnus bátyó, elb., 1986. Ir.: Gáiy Iván: Megkésett kötet okulással. ISZ 1966/6; Koncsol László: Csehszlovákiai magyar költészet, ISZ 1966/10; Csanda Sándor: Harangok, ÚSZ 1974. márc. 9.; Alabán Ferenc: Egy óvodás emlékei. Hét 1984/10; Dusza István: Jelenség vagy véletlen egybeesés?, ISZ 1987/5. Sz. Z. MÓZSI Ferenc (Pozsony, 1924. máj. 3.): pedagógiai szakíró, tanár. Ersekújvárott érettségizett (1944), 1950-1959-ben a Szlovák Egyetem Pedagógiai Kara lev. tagozatának a hallgatója, magyar-történelem és zene-képzőművészet szakon végzett. A bp.-i ELTE BTK-án doktorált (1972). Kandidátusi fokozatot 1986-ban szerzett. A komáromi pedagógiai iskola (később óvónőképző) tanára , 1960 és 1978 között az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője, majd a po.-i Róm. Kat. Hittudományi Kar filozófiai tanszékének vezetője, docense volt. - Tanulmányaiban, cikkeiben a kisebbségi oktatásügygyei, az irodalmi nevelés, a műveltség és a művészet kérdéseivel, valamint zeneesztétikai problémákkal foglalkozott. Több tankönyv és módszertani segédkönyv, tanulmánygyűjtemény és antológia társszerzője. M.: Legyen a zene mindenkié! A népdaltól a szimfóniáig, tan., 1961; Nemzeti iskola - irodalmi nevelés 1-2. módszertani segédkönyv, 1974, 1975; Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok kaleidoszkópja (Bertók Imrével közösen), tan., 1975, 1979; Az anyanyelvi oktatás kérdései, ÚSZ 1976. okt. 28.; Gondolatok Az ember tragédiája tanításáról, Szocialista Nevelés 1982-83/9; Az oktatásügy demokratizálása és a nemzetiségi iskolák esélyegyenlősége. tan., Királyhelmec 1997. Ir.: Bodnár Gyula: Nemzetiségi iskola - irodalmi nevelés, Ulfj., 1974/9; Fried István: Magyartanítás Szlovákiában, Napjaink 1974/5; Szitási Ferenc: Nemzetiségi iskola - irodalmi nevelés, ÚSZ 1973. nov. 23. F. Z. Múltunk emlékei (2002 aug.-tól): honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazin, havonta jelenik meg. Kezdetben negyedévenként adták ki. Kiadja a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet és a KT (Komáromi Nyomdavállalat) Könyv- és Lapkiadó Kft. Az 1. szám főszerkesztője B. Bartal Mária, a 2. számtól Szénássy Árpád. ^ ^ MUNELS Pál Bányai Pál Munkás: kommunista újság. 1922 márc.-tól 1937 febr.-ig létezett, 1929-ig napi-, utána hetilapként. A Kassai Munkás jogutódja volt, 1927-ig Kassán, utána Po.-ban jelent meg. Váltakozó szerkesztői: Mácza János, Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza, Rácz Gyula, Ladislav Novomeský, Székely Tilda. A 30-as évek második felében már erő293