Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar Területi Színház jelent meg Pajzs Imre szerkesztésében és ki­adásában. T. L. Magyar Színházi Napok: képes műsorfüzet. 1941-ben és 1942-ben egy-egy száma jelent meg Rehorovszky Jenő szerkesztésében a júl. első felében tartott po.-i magyar műkedvelő színiszezon alkalmából. A színiszezon alatt a Toldy Kör, a Vas SK, a PTE, a Keresztény Kultúr Kör és a Kiskárpátok cserkészcsapat műkedvelő csoportjai a Városi Színházban lép­tek fel. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kap­csolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. T. L. Magyar Szó: németbarát pol. napilap. 1945 jan.-tói márc.-ig kisebb kihagyásokkal jelent meg Po.-ban. A Magyar Párt lapjainak 1944 végén történt önkéntes megszűnése után a szlovák fasiszta hatóságok és az SS-helyőrség parancsnokságának jóváhagyásával szervez­ték meg; főszerkesztője a rejtélyes ki létű Krőhle Henrik volt. T. L. Magyar Tanító: érdekvédelmi, ped. és mód­szertani lap. 1921 és 1937 között kéthetente je­lent meg Komáromban. Szerkesztésében Ježo Márton, Banai Tóth Pál és Boross Béla váltot­ták egymást, legaktívabb munkatársai Farkas István, Ocsovay Imre, Seidl Sándor, Somogyi István, Szepesi Gyula, Szerényi Ferdinánd és Willand János voltak. Hivatalos lapja volt a Szlovenszkói Altalános Magyar Tanítóegyesü­letnek, melynek hasznos tevékenységéről az Egyesületi Élet rovatban nyújtott folyamatos tájékoztatást. A többi rovat (Törvények és ren­deletek, Kiadóhivatali üzenetek) a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről tájékoztatott. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. A gyér szépirodalmi anyag a tanítók soraiból je­lentkező alkalmi íróktól (Boross Béla, Hideg­héthyné Barta Jolán, Győrfly Lajos, Matolcsy Pál, Paál Gyula, Pálfy Ilonka, Szabó János, Tóth Gyula) származott. 1939 és 1941 között is megjelent Felvidéki Magyar Tanító néven. Ir.: Szénássy Arpád: A komáromi hírlapírás két­százéves története 1789-1989, Tatabánya 1994. T. L. Magyar Területi Színház; MATESZ\ Komá­romi Jókai Színház: drámai színház Komá­romban. 1952-ben alakult a Faluszínház ma­gyar részlegének tagjaiból, mely utóbbi 1950 szept.-tői látogatta a magyar falvakat. 1953. jan. 31-én mutatkozott be a közönségnek Urbán Ernő Tűzkeresztség c. müvével. Első rendezője Štefan Münk volt. Évtizedeken át vállalta a tájoló színház szerepét. Színpadán a szlovákiai magyar drámaírók közül az első években Egri Viktor (Ének a romok felett, 1957) és Dávid Teréz (Dódi, 1958) aratott si­kert. A szlovákiai magyar drámaírók egy-egy alkotását később is rendszeresen bemutatta. Érték- és szemléletváltás kísérletének lehetett tanúja a közönség a 60-as évek elején/köze­pén. Olyan bemutatókat említhetünk ebből az időszakból, mint Vítězslav Nezval Manón Lescaut-'ya. (1963), John Steinbeck: Egerek és emberek (1964) vagy Arthur Miller Pillantás a hídról (1965) c. drámája. A színház addigi történetében korszaknyitónak azonban Sha­kespeare Rómeó és Júlia c. drámáját (1968) te­kinthetjük, Beke Sándor rendezésében, a fő­szerepekben Thirring Violával és Vavreczky (Gálán) Gézával, valamint Háy Gyula Isten, császár, paraszt (1969) c. művét. - Az első év­tizedet követően, különösen a 60-as évek dere­kán egyre gyakrabban fogalmazódott meg ­különböző hangsúllyal! - a változás igénye, a legerőteljesebben abban a sajtóvitában, mely a VÚSZ hasábjain folyt 1969 tavaszán. A kor­szerűség parancsa címmel a lap 1969. febr. 9-i számában jelent meg Fónod Zoltán vitain­dítója, mely a korszerűség kérdését, a mit és hogyan gondját fogalmazta meg. A három hó­napon át folyó vitában a legavatottabbak (Szuchy M. Emil, Konrád József, Dávid Teréz, Egri Viktor, Fellegi István, Gálán Géza, Siposs Jenő, az akkor még egyetemista Kolár Péter) fogalmazták meg véleményüket. A vitát Gály Iván zárta le a VÚSZ 1969. máj. 19-i számá­ban azzal a gondolattal, hogy a MATESZ-nak végre sikerül túllépnie azon, hogy állandóari csupán a „kompromisszumok színháza" le­gyen. Közben időszerűvé vált a másik szín­273

Next

/
Thumbnails
Contents