Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar sajtó (1918-1945) a céllal, hogy „megteremtsék a felekezeti és osztályellentéteket megoldó osztatlan magyar kisebbség eszményi példáját". 1934-ben bele­olvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széche­nyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezet­ben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvos­tanhallgató, aki CSMASZ-elnök is volt, s a bé­csi döntés után könyvet írt a csszl. magyar pro­testáns iij. mozgalomról. Könyvét a bp.-i Soli Deo Gloria Szövetség a felvidéki diákifjúság számára Balatonszárszón építendő Felvidéki Ház javára adta ki. Ir.: Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar főisko­lás mozgalomról, MÍ 1935/4; Ónodi Zoltán: Kelt Prága, 1938, Bp. 1939. Magyar sajtó (1918-1945): Az 1918-as ál­lamfordulatot követő első években Szlovákiá­ban az addigi magyar sajtó nagyobb részét, fő­leg a magyarosításban részt vett lapokat meg­szüntették, de 192 l-l922-től az új lapok ala­pítása már nagyobb nehézségek nélkül történt. 7-8 év elteltével a polgári demokráciákra jel­lemző differenciált sajtóstruktúra a kisebbségi társadalomban is kialakult. 1918 és 1938 kö­zött - a kárpátaljai magyar sajtót is beleszá­mítva - csaknem 700 volt a regisztrált magyar lapok száma. Nagyobb részük az anyagi ellá­tatlanság és a szakértelem hiánya miatt rövid életű volt, s a magasabb színvonalú tud. szak­lapok nemcsak a természettudomány, hanem a humán tudományszakok viszonylatában is mindvégig hiányoztak. A hatóságok a kisebb­ségi sajtót diszkriminatív módon cenzúrázták, s gyakori volt az elkobzás és lapbetiltás. Az el­ső köztársaság és a szlovák állam jelentősebb magyar lapjai a továbbiakban jellegük szerinti csoportosításban szerepelnek, s a megnevezett lapoknak önálló címszavuk is van. - I. Az 1918 és 1938 közötti sajtó egyik alapvető réte­gét a politikai lapok alkották. A napilapok szá­ma meghaladta a húszat, s a 20-as évek első felében előfordult, hogy egyszerre 7-8 is meg­jelent. A magyar lakosság pártpolitikai meg­oszlásának megfelelően jöttek létre: a) a szö­vetkezett ellenzéki pártok (Országos Keresz­tényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt) na­pilapjai: Esti Újság (Kassa), Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Új Hírek; b) kommunista la­pok: Kassai Munkás, Munkás, Magyar Nap; c) kormánypárti (aktivista) lapok: A Reggel, Magyar Újság (1933-1938), A Nap, Déli Hír­lap, Magyar Hírlap (Kassa), Szabadság, Prágai Szemle; d) független napilapok: Magyar Új­ság (1919-1928), Kassai Hírlap, Kassai Nap­ló, Kassai Újság, Esti Újság (Po. 1935-1938). A politikai hetilapok közül országos jellegű volt az ellenzéki Barázda, Magyar Néplap, Nép, Népakarat; a csszl. agrárpárti Népújság, Földműves, Köztársasági Magyar Földműves, Magyarság; a csszl. szocdem párti Munkáslap, Csehszlovákiai Népszava, Világszabadság; a magyar-német szocdem párti Fáklya, Ru­szinszkói Népszava, Munkásújság; a kommu­nista párti Munkáslap, Nőmunkás, Szovjet­föld, Világszemle; a zsidó nemzetpolitikai Judea, Szombat; a független Figyelő (Losonc). Egy-egy tájhoz vagy városhoz és környékéhez megnevezetten kötődő hetilapok: Bars, Bod­rogközi Hírlap, Csallóközi Hírlap, Csallóközi Lapok, Délszlovenszkói Magyar Lapok (Pár­kány), Egyesült Szepesi Híradó, Eperjesi La­pok, Érsek-Újvár, Érsekújvár és Vidéke, Felsőcsallóköz, Garamvidék, Gömör, Gömöri Lapok, Gömöri Újság, Helmeci Hírlap, Kassai Hét, Kassai Lapok, Komáromi Hírek, Komá­romi Lapok, Lévai Hírlap, Lévai Újság, Lo­sonci Hírlap, Mátyusföldi Lapok, Nógrád­Gömöri Hírlap, Nyitra, Nyitrai Lapok, Nyitramegyei Szemle, Nyitravármegye, Ri­mavölgye, Rozsnyói Hírlap, Sajó-Vidék, Sze­pesi Híradó, Szepesi Hírlap, Szepesi Lapok, Somorja és Vidéke, Újvári Újság. Egyéb helyi pol. és társad, hetilapok: Élet, Hét (Losonc), Hét (Ipolyság), Hét (Kassa), Képes Újság, Ké­pes Világ, Kultúra (Ungvár), Magyar Élet, Magyar Híradó, Magyar Közlöny, Magyar Napló, Új Világ. Riportlapok: Filléres Újság, Futár, Igazság, Reggeli Kurír, Riport, Heti Ku­rír. A pol. lapok közé tartoznak a szakszerve­zeti lapok: Szakszervezeti Munkás, Úttörő, Vörös Munkás. - Az egyházi sajtóban a kato­likus lapok részesedése a legnagyobb: Ifjúsá­gunk, Katholikus Lelkipásztor, Katholikus Hitszónok, Katholikus Akció, Katolikus Fi­gyelő, Katolikus Nő, Krisztus Királysága, Plé­bániai Értesítő, Szívgárdista, Szűz Mária Új Virágos Kertje, Új Szív. Református lapok: Baráti Szó, Összefogás, Református Egyház 268

Next

/
Thumbnails
Contents