Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar Minerva inkább Németh Zoltán, Benyovszky Krisz-tián és Keserű József munkáin, ill. könyvein tapasztalhatók. - A fennebb említettek közül az arra érdemesekről külön szócikk készült. Ir.: Mű és érték. A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve (szerk. és bev. tan.: Szeberényi Zoltán), 1976; Hagyomány és megújulás 1-2. (összeáll, és előszó: Szeberényi Zoltán), 1988, 1990; Csanda Sándor: Harmadik nemzedék. 1971; Duba Gyula: Valóság és életérzés. 1972; uő: Látni a célt. 1983; Fónod Zoltán: Számvetés. 2003; Koncsol László: Törmelék. 1992; uő: Nemzedékem útjain. 1988; Turczel Lajos: írás és szolgálat, 1965. Sz.Z. Magyar Iskola: ped. és tanügypol. lap. 1928 dec.-tői 1931 jún.-ig szórványosan jelent meg Beregszászon. Főszerkesztője Szerény i Ferdinánd, felelős szerkesztője (1930 jún.-ig) Czabán Samu, legaktívabb munkatársai Kormos Gerő és Mónus Gyula voltak. Az 1928 végén megalakult Podkarpatszka Ruszi Általános Magyar Tanítóegyesület havi közlönye volt. Ez a tanítóegyesület nem lett olyan népszerű és aktív, mint a szlovákiai, s ez meglátszott a lapon is, mely sok elvont anyagot közölt, s a konkrét érdekvédelmi és pedagógiaimódszertani kérdéseknek kevesebb figyelmet szentelt. Anyagából Kormos Gerönek a magyar tanítóképzés megoldatlanságát bíráló cikke emelkedik ki (Magyar tanítóképzés Podk. Ruszban, 1929/6-8). T. L. Magyar Könyvbarátok Köre -> Könyvkiadás 1945 után Magyar Könyvtár (1949-1952): a Pravda Kiadóvállalat keretében létrehozott magyar kiadó. Kb. 75-80 kiadványt, főleg pol. müveket és szlovák meg cseh írók magyarra fordított alkotásait (Peter Jilemnický: Garam menti krónika; Zora Jesenská: Jártam a Szovjetunióban; Fraňo Kráľ: Az eltorlaszolt út stb.) jelentette meg. A kisebbségi magyar írók müvei közül Egri Viktor színmüveit (Fény a faluban, Sovánka), Rácz Olivér meséskönyveit (A póruljárt kandúr és más mesék; Öcsi csacsi kalandjai), Dénes György verskötetét (Magra vár a föld) és Szabó Béla elbeszélésgyűjteményét (Az első ajándék) adta ki. Tevékenységéhez fűződik az első könyvklub létrehozása (Magyar Könyvbarátok Köre, 1950). Ir.: Fónod Zoltán: A szó úrrá lett az időn. - uő: Körvonalak, 1982. F. Z. Magyar Közlöny: pol. és társad, hetilap. Losoncon jelent meg 1920. márc. 10-től 1931. okt. 8-ig. A Városi Polgári Párt hivatalos lapjaként indult, majd 1926. ápr. 29-ig a Magyar Nemzeti Munkáspárt volt a gazdája. Váltakozó szerkesztői Oppenheimer Ferenc, Dávid Sándor, Sacher Géza, Herczog György és Mauks Sándor voltak. T. L. Magyar Közművelődési Egyesület -> Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület Magyar Közművelődési Szövetkezet —» Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület Magyar Közművelődési Szövetség: 1936ban alakult meg mint a jkt-k és közkönyvtárak központi szervezete. Komáromban székelt, ügyvezetője Iváníy Géza volt. Oroszlánrésze volt a magyar részről 1936-ig elhanyagolt jkt-k sorozatos alapításában. Lapja a rövid életű Közművelődés és Könyvtárélet volt. T. L. Magyar Minerva: szépirod. és krit. folyóirat. / A két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi irod. orgánum volt, tíz évfolyamot ért meg. Po.-ban indult 1930 máj.-ban, Reinel János és Walla Frigyes szerkesztésében. Az Új Auróra dilettánsainak felkarolása miatt szépirodalmunk fejlődésében nem játszott pozitív szerepet, de kritikai rovata kezdettől aktív és kiterjedt volt. Az első évfolyamokba Kázmér Ernő és Tamás Lajos írtak kritikákat, 1934-ben csatlakozott hozzájuk néhány tehetséges egyetemista (Vájlok Sándor, Zapf László, Petneházy-Pohl Ferenc, Major József), s a Mezei Gábor néven író Walla és Wimberger Anna is folyamatosan szerepeltek a rovatban. A lap másikjellegzetessége a külföldi kortárs magyar írók nagymértékű szerepeltetése volt. Ez nem minőségi válogatással történt, a mo.-i élvonal 265
