Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 hatással van. A Bohócok áldozása (1981) és a Két bukfenc között (1985) c. kötetei a korszak jelentős szövegeinek számítanak. Barak László fellépésével a közéleti alapkarakterű, lecsupaszított nyelvű líra is teret nyer, s Kendi Mária szokatlan epiko-lirikus, a leginkább Sylvia Plath poétikáját idéző kompozíciói is kimagaslanak. Az 1986-ban „antologizált", Próbaút-nemzedék néven emlegetett költői csoport (M. Csepécz Szilvia, Farnbauer Gábor, Fel linger Károly, Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Juhász R. József, Krausz Tivadar, Ravasz József) legkiemelkedőbbjei költői elveiket elsősorban a magyarországi poétikák nyomán érvényesítették. Hizsnyai Zoltán szerepváltogató, többszólamú, posztmodern alapkaraktert költészete sajátos intertextusok és allúziótechnika révén vonja játékba a hagyományt és a nyelv időbeli és térbeli regisztereit. Farnbauer Gábor összmagyar viszonylatban is egyedülálló poétikát alakított ki, melynek mozgatórugója a nyelv analitikus terheléspróbája, illetőleg a variáció- és ismeretelméleti mechanizmusok leleplezése a nyelv és a nyelvbeli objektivitás mozgásba hozásakor; mindkét verskötete kulcsszövegnek számít. Juhász R. József elsősorban performanszaival és kísérleti (vizuális, fonikus, konceptualista stb.) költeményeivel emelkedik ki, hasonlóan a később jelentkező Mészáros Ottóhoz; az ő érdemük, hogy művészetüket s ezáltal a szlovákiai magyar művészet egy ágát is sikeresen kapcsolták be a neo- és transzavantgárd nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Krausz Tivadar költészete a radikális eklektika, az antilíra, a sokk-költészet jegyeit viseli magán. Költészet (1989-2005): A rendszerváltás jelentős mértékben strukturálta át a hazai magyar nyelvű irodalmat is: többszólamúvá vált. Az egyetlen, az egykori párt által támogatott és ellenőrzött, a pártpolitikától csak az 1980as évek végén függetlenedő Irodalmi Szemle mellett megjelent a szélesebb horizontot nyitó, egyetemes magyar irodalomban gondolkodó Kalligram, ill. később a palettát tovább színesítő Szőrös Kő. Ez a többszólamúság kedvezően hatott vissza a megújuló Szemlére is. Jelentős mértékben ingott meg s a legfiatalabb alkotók zömének értékrendszerében véglegesen fel is számolódott a csszl. magyar irodalom koncepciójába, valamint folytonosság- és hatáselméleteibe vetett feltétlen hit, annak ellenére, hogy az intézményesedése még inkább radikalizálódott. A Zalabai Zsigmond által kimunkált elméleti paradigma felbomlása éreztette hatását a korábbi nemzedékek egyes alkotóinak életművén is. A kettős könyvelés technikájával és a magyarországi elvárási horizonttal való konfrontálódás törvényszerűen értékátrendeződéshez is vezetett. A hídszerep néven ismert elméleti konstrukció is elvesztette vonzerejét, s lévén hogy a fiatalabb alkotók nyelvi dimenziói is átrendeződni látszanak (ezt leginkább a szlovák és cseh műfordítás penzumjellegének elvesztése jelzi, illetőleg a nyugat-európai nyelvek térhódítása), abban a kollektív szellemben, melyben az elv megfogalmazódott, immár felvállalhatatlanná vált. - A rendszerváltás hozadéka, hogy megjelenhettek a jogfosztottság éveinek és a hontalanság korának elhallgatott szövegei is, igaz, elsősorban Magyarországon, Tóth Lászlónak köszönhetően, ám ezek az 1945 és 1949 közt írt költemények jobbára csak dokumentumértékkel rendelkeznek, s inkább csak a kultúrtörténeti vizsgálódások szempontjából érdekesek. Megkezdődött a korábbi korszak költészetének átértékelése is, ami olykor a dilettantizmus rehabilitálásával járt. - Az antológia mint megszólalási forma a korábbi időszakhoz viszonyítva devalválódott, hiszen a legtöbb gyűjtemény kritikátlan heterogenitással bíró szöveghalmazként olvasható csupán (Kapufa a Parnasszuson, 1993, Angyalzsugor, 1997, ArtFALatok, 2001). Bizonyos tekintetben kivételnek számít a Nyugtalan indák c. erősen retrospektív jellegű válogatás, mely széles körképet nyújt a korszak irodalmi mozgásairól, többek között Bolemant László, Csehy Zoltán, Fehér Sándor, Mészáros Ottó, Z. Németh István, Szászi Zoltán, Szűcs Enikő és Zalaba Zsuzsa szerepeltetésével. A fiatal költők legfontosabb könyvei a Kalligram Kiadóban (Csehy Zoltán, Z. Németh István, Szászi Zoltán, Macsovszky Péter, Mizser Attila, Németh Zoltán, Vida Gergely), ill. az AB-Art Start füzetek (Borbély Borisz, Bolemant László. Juhász Katalin, Mizser Attila, Polgár Anikó, Szeles Annamária), valamint a Madách254