Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
MADARÁSZ László MADARÁSZ László (Pozsony, 1916. szept. 9. - Kecskemét, 1974. aug. 16.): lapszerkesztő. A Komenský Egyetemen magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett. Megalapítója és elnöke volt a magyar egyetemisták Eötvös József Körének, szerkesztője a kör Forrás c. folyóiratának. 1940-től Losoncon, majd Kecskeméten működött középiskolai tanárként. Mint a Bács-Kiskun Megyei Tanács alelnöke 1969-ben új célkitűzésekkel ismét megindította a Forrást, melynek szerkesztőbizottsági elnöke volt. _ , Magas terméshozamokért, magas hasznosságért (Pozsony, 1953-1955): a Földmüvelésügyi Megbízotti Hivatal röplapja. 1953-ban 51, 1955-ben 17 alkalommal adták ki. F. Z. MAGDA Sándor (Iske, 1883. febr. 11.-Sárospatak, 1962. okt. 15.): református püspök, lapszerkesztő, egyházi író. A középiskolát Sárospatakon, teológiai tanulmányait uo. és Kolozsvárott végezte. 1909-től Csicseren, majd Nagykaposon volt lelkész. 1934-ben a szlovákiai Tiszáninneni Egyházkerület püspöke lett. 1945 után Mo.-on élt. - Főleg a Református Egyház és Iskola c. lapban publikált, melynek 1925-től 1934-ig szerkesztője volt. M.: A magyar egyetemes filozófia, Ungvár 1914. T. L. Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK): a csszl. magyar egyetemi és főiskolai hallgatók érdekvédelmi egyesülete. Először az egyetemi városokban (Prágában 1925-ben, Brünnben és Po.-ban 1926-ban) alakultak meg, kezdeményezőjük, szervezőjük a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége volt. 1927-1929-ben azokban a szlovákiai és kárpátaljai városokban, melyekből (és környékükről) az egyetemisták toborzódtak (Beregszász, Eperjes, Érsekújvár, Kassa, Komárom, Léva, Losonc, Rozsnyó, Rimaszombat, Ungvár), létrejöttek az ún. vakációs programú MAKK-ok. 1927-ben vita keletkezett az egyesületek elnevezésének kérdésében. A zsidó egyetemistákra való tekintettel többen javasolták, hogy az elnevezésből hagyják ki a „keresztény" szót. A javaslatot csak a prágaiak fogadták el, akik ettől fogva Magyar Akadémikusok Körének (MAK-nak) nevezték magukat. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a „keresztény" szót, az YMCA-mozgalom mintájára, nem felekezeti, hanem etikai értelemben használják. A MAKK-ok összefogó szerve a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CSMASZ) volt. Az érdekvédelmi MAKK-ok mellett ideológiai egyesületek is alakultak (Sarló, Prohászka Körök, Magyar Munkaközösség stb.). Ir.: Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után. Regio 1990/2. T. L. Magyar Album l-X.: a Híd - Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat füzetsorozata (1941-1944). A fasiszta szlovák állam betiltotta a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat. E hiány pótlására indították a Híd szerkesztői a rendszertelen időközökben megjelenő Magyar Album-füzeteket. A kiadványt Dallos István jegyezte szerkesztőként, de a kiadás munkájában Mártonvölgyi László is részt vett. A tíz kötetre tervezett első sorozatnak egy éven belül kellett volna megjelennie, de a cenzúra és a terjesztési engedélyek körüli huzavona miatt ez több évre eltolódott. A római számokkal jelölt füzetek belső elrendezése a folyóiratokéra emlékeztet. Állandó rovataikban 45 szlovákiai magyar, 117 mo.-i, romániai és jugoszláviai magyar, 13 szlovák és 13 idegen költő, író, műfordító alkotása jelent meg, összesen 346 mű 1062 oldal terjedelemben. A szerzők között Bóka László, Illés Endre, Sziklay László, Sinka István, Arató Endre, Angyal Endre, Rónay György, Tamási Áron, Szemlér Ferenc, Áprily Lajos, Gerézdy Rábán, Kozocsa Sándor és mások nevével találkozhatunk. A szerkesztők magatartására és bátorságára jellemző, hogy 1942-ben Mártonvölgyi László cikket írt József Attila halálának körülményeiről, elhanyagolt sírjáról, s közölték a Mama, az Eperfa és a Mondd, mit érlel... c. verseit. Az erősödő pol. nyomás és anyagi gondok miatt a M. A. a X. füzet megjelenése után, 1944 karácsonyán beszüntette működését. 242
