Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Madách Könyv- és Lapkiadó ábrázolja egy gömöri magyar falu sorsának tükrében. Hasonló téma- és kérdéskörbe vezet a Kétszer harangoztak és a Szélfúvásban c. regény is, a kiszolgáltatottság, a hontalanság, az üldözöttség fojtogató légköre hatja át mindkettőt. Ezért e három önálló, de sok szállal összetartozó regényt trilógiának is felfoghatjuk. A vesztes címen megjelent, két kisregényt tartalmazó kötetének címadó müve mesterien, balladisztikus tömörséggel érzékelteti egy az anyanyelve miatt az iskolai művelődésből kirekesztett kamasz szenvedéseit. A Temetőkapu (1987) c. lélektani ihletésű nagyregény, amely egy falusi leányanya őrületbe torkolló lelkitesti szenvedéseiről rajzol hiteles képet széles társadadaimi tabló előterében. A Magasság és mélység c. regénye miatt sok zaklatás érte, megírása után évekkel, csupán 1994-ben jelenhetett meg. M. munkásságának csúcsa, mintegy összegzése az Öröködbe, uram, (1998-2003) c. tetralógia, amelyben családja történetének ürügyén dióhéjban összefoglalja a gömöri parasztság történetét. - Társadalmiművészeti elismerései: 1968-ban Madách-díj az Adósságtörlesztés c. regényéért, 2002-ben Aranytol 1-díj, 2004-ben Madách-Posonium Irodalmi Életmű-díj. M.: Végnélküli gyűlés, elb., 1955; Téli világ, elb., 1957; Pipafüstben, elb., 1959; Megbillen az ég, elb.. 1964; Kétszer harangoztak, r„ 1978; Szélfúvásban, r., 1980; A vesztes, r., 1982; Égig érő palatábla, r„ 1993; Magasság és mélység, r., 1994; Öröködbe, Uram... 1 (Apám regénye) r., 1998; Öröködbe, Uram... 2 (A kos jegyében) r., 1999; Öröködbe, Uram... 3 (A sötétség gyermekei) r., 2000; Öröködbe, Uram... 4 (Az üstökös visszatér), r., 2001; Öröködbe, Uram... l^k, r„ 2003. Ir.: Fábry Zoltán: A novella pontjai, ISZ 1960/1; Turczel Lajos: Prózánk útja a minőségi kiválasztódás felé, ISZ 1965/3; Karol Tomiš: Megbillen az ég, ISZ 1965/9; Görömbei András: Adósságtörlesztés, Alföld 1969/2; Derne László: Mi a szép a szépprózában. = Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról, 1970; Seress József: Valahol otthonra kéne lelni (Szélfúvásban), Népszabadság 1981. febr. 4.; Mészáros László: A vesztes, ISZ 1983/2; Sándor László: Temetőkapu, MN 1988. ápr. 18.; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, 1982; Szeberényi Zoltán: M. J. = Arcok és müvek. 1988: Duba Gyula: Öröködbe, Uram... A tények költészete, ISZ 1999/3-4; Duba Gyula: Öröködbe, Uram... A tettek költészete, ISZ 2000/5-6; Duba Gyula: Öröködbe. Uram... Az életút ára. Szabad Újság 2001. ápr. 18.; Cselényi László: Öröködbe, Uram... Az üstökös visszatér. Szabad Újság 2003. febr. 12.; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), I. MACSOVSZKY Péter, Petra Malúchová (Érsekújvár, 1966. nov. 4.): költő, próza- és esszéíró, műfordító. - Kétnyelvű (magyar, szlovák) szerző. A kortárs szlovák irodalom élvonalába tartozik (szlovák köteteiből: Strach z utópie, 1994; Ambit, 1995; Amnézia, 1995; Súmrak cudnosti, 1996 \Sangaku, 1998; Gestika, 2001 stb.), Frustraeón (2000) és Fabrikóma (2002) címmel regényt is írt. Magyarul három kötete jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Verseit wittgensteini visszafogottság, hűvösség, már-már matematikai szófukarság, ill. konceptualista jelleg jellemzi. M. a befogadó tevékeny együttműködésére is számít. Költészetét szoros rokoni kapcsolatok fűzik az ún. meta- vagy konkrét költészethez, markánsan van jelen a fluxus befolyása, de a populáris regiszter elemei is. A használati utasításra emlékeztető, talált vagy meg sem írt, félig-meddig felvillantott versek, versfoszlányok, verslehetőségek kivált harmadik magyar könyvére jellemzőek. Műfordítóként angol és magyar nyelvből fordít, szlovákra ültette át többek közt Hamvas Béla, Koppány Márton, Farnbauer Gábor, Ladik Katalin, Müller Péter, Oravecz Imre, Cselényi László és Márai Sándor müveit. M. Álbonctan, v., 1998; Kivéve, v., 2000; Hamis csapdák könyve, v., 2002. Ir.: Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999), II. 2001. Cs. Z. Madách Könyv- és Lapkiadó (1969. jan. 1. 1994. márc. 31.): az első önálló (csehszlovákiai magyar kiadó. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének határozata alapján alakult meg, előzménye a Tatran Magyar Üzeme volt. A kisebbségi magyar irodalom szervezése, a müfordításirodalom (főleg cseh és szlovák 239
