Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

M Ma, A: szocdem szellemiségű kult. és társad, hetilap. 1933 .jún.-tól okt.-ig 8 száma jelent meg Po.-ban. Főszerkesztője a Masaryk Akadémia emigráns szürke eminenciása, Surányi Géza volt. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat s a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla. Leghevesebb ellenfele az emigránsokból kiábrándult Fábry Zoltán volt, aki „lakáj lapocskának" nevezte. Ir.: Fábry Zoltán: A Ma-ból tegnap lett. Az Út 1933/5. T L MACHALICKÁ -» Pašiaková, Jaroslava MACHNYIK Andor (Vinna, 1888. aug. 19.Fél, 1955. ápr. 29.): gazd. szakíró, agrármérnök. A Szepességböl származott, s egyetemi tanulmányait részben Németországban végezte. 1921-től 1937-ig a komáromi, utána a rimaszombati magyar földműves szakiskolában tanított. 1945 után rövid ideig a po.-i Statisztikai Hivatalban dolgozott. - A komáromi lapokon kívül főleg a PMH-ban publikált, ahová 1936ban a mo.-i példák nyomán Rimaszombatban is megszervezett parasztfőiskoláról írt (A magyar parasztfőiskoláért, PMH 1936. okt. 29.; A rimaszombati parasztfőiskola, uo. 1936. okt. 25.). 1935-ben Komáromban nagyon értékes könyvet adott ki Csallóköz címmel. Ebben a földrajzi, vízrajzi és talajviszonyokra is kiterjedő tud. ismertetést ad az egyik legjellegzetesebb csszl. magyar tájegységről; minden községre kiterjedően ismerteti a népességi és gazdálkodási viszonyokat; a magyar szegényparasztság igényeit semmibe vevő csszl. földreformról nemcsak a Csallóköz, hanem Szlovákia egész magyarlakta területének viszonylatában részletes képet nyújt. E becses munkát a Kalligram Kiadó 1993-ban a Koncsol László szerkesztette Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban újból kiadta Vadkerty Katalin utószavával s a Függelékben az általa összegyűjtött földreform-dokumentumokkal. M.: Csallóköz - Tanulmány a honismeret, az agrárés a szociálpolitika köréből, Komárom (szerzői kiadás) 1935; 2. kiad. 1993. Ir.: Ivánfy Géza: M. A. agrár- és szociálpolitikai tanulmánya, MÍ 1936, 123; Barta Lajos: Machnyik vészkiáltása, MaN 1936. aug. 20.; Surányi Géza: M. A.: Csallóköz, MF 1935, 2-4. T. L. MÁCZA János (Alsóhrabóc, 1893. aug. 4. Moszkva, 1974. nov. 14.): művészeti teoretikus, kritikus. Már 1913-ban cikkei és kritikái jelentek meg az Ungvári Közlönyben. Bp.-re kerülve Kassák Lajos avantgardista folyóiratainak (A Tett, Ma) lett a munkatársa; főként drámaelmélettel és színikritikával foglalkozott, s támadta a kor szórakoztatóiparrá sülylyedt színházát. A magyar tanácsköztársaság bukása után Prágába, onnan Bécsbe emigrált, majd szülőföldjére jött. 1922-től a Kassai Munkás szerkesztője, s széles publicitást nyújt az emigráció íróinak (Barta Sándor, Barta Lajos, Illés Béla, Gábor Andor, Karikás Frigyes, Komját Aladár stb.). 1923-ban Moszkvába költözött, s a szovjet művészetelmélet egyik kialakítója lett. 1927-től 1970-ig esztétikát tanított az Építészeti Akadémián, majd a Lomonoszov Egyetemen. M.: A klasszikus és az új magyar dráma, Bp. 1915; A modern magyar dráma útja. Ungvár 1916; Színház - 1918, Bp. 1918; Teljes színpad, Bécs 1921: A föld himnusza és más agitációs mesék, Kassa 1921; Új Színpad, Bécs 1922; Irodalom és proletariátus Nyugaton, Moszkva 1926; Esztétika és forradalom, Bp. 1970; Legendák és tények, uo. 1972. Ir.: Dalos György: M. J.. Ttáj 1964/9; Botka Ferenc: M. J.: A mai Európa művészete, Szovjet Irodalom 1978/10. 237